Megérteni annyit tesz, mint kérdésekre válaszolni, és az ember nagyon sok kérdés tárgya lehet.

A tehetség mindent megtanul, a zseni mindent tud.

A tévében haknizó celebeszek szokták csivitelni, hogy nem szeretnének "hagyományos" módon élni, nem szeretik a "hagyományos" dolgokat. Pedig a hagyomány nem más, mint több évezrednyi, sűrített tudás arról, mi az emberi, mi az üdvözítő.

Valamennyien istenek vagyunk, mondta Buddha. Valamennyien tudunk mindent. Csak meg kell nyitnunk az elménket, hogy meghalljuk saját bölcsességünket.

A lángelme feltétel nélkül elfogadja a másik lángelmét.

A tompa elme számára az egész természet ólomszürke. A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől.

Arra gondoltam, hogy Darwinnak húsz évébe tellett, mire megfigyelései nyomán megírta a témával foglalkozó első tanulmányát. Nekem nincs ennyi időm. Én most akarok belelátni a fejlődés rejtelmeibe. Most akarok választ kapni a kérdéseimre. Most akarom kiélvezni a győzelem múlékony pillanatát.

A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet. Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom.

A tudás alszik és horkol a könyvtárakban, de a bölcsesség mindent körülvesz, és lábujjhegyen őrködik.

Ha valaki tud valamit, akkor előbb vagy utóbb elárulja. Ez férfiakra különösképp igaz.

Húsz-egynéhány évesen az ember hajlamos azt hinni, hogy mindenkinél okosabb. Harminc fölött csupán remélheted, hogy mások még hülyébbek.

Amit az értelem el tud képzelni, azt el is tudja érni.

Bármennyire vágyjál is segíteni, ha tudatlan vagy, többet ártasz, mint használsz.

Ami kezdetben, mikor felületesen vettük, boldog élvezetet nyújtott, utóbb nyomasztóvá válik, ha ráeszmélünk, hogy alapos ismeretek nélkül való élvezet nincs.

Az elme és okosodása megtévedhet, de az érzés sohase.