Ha az ember semmi módon nem jut el a szükséges tudásig, a végén azt kérdi: "ki tudja, mi lesz?" - és a képzelet ad rá választ.
Ahhoz, hogy egy nép a földi dolgok fonákságán jóízűen, bölcsen nevetni tudjon, sok intelligencia, nagy kultúra és számtalan megpróbáltatás kell.
Észből is megárt a sok, pláne ha hideg, s főleg, ha kizárólag elméleti.
Az intelligencia a jelszavak, a vezényszavak, a tilalmak, a zászlók, a körmenetek, a keresztes hadjáratok esküdt ellensége. Aki intelligens, takarékoskodik a tapssal és a füttyel.
Ha azt hiszed, hogy mindent értesz, akkor reménytelenül össze vagy zavarodva.
Többféleképpen tudhatunk valamit, és ezek közül az egyik leghatásosabb a tapasztalatból táplálkozó és leginkább ítéletnek nevezhető hallgatólagos tudás.
Mihelyst tudjátok, hogy mi a kérdés, érteni fogjátok a választ is.
Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül, hogy jobbá vagy okosabbá tenné.
Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.
Vannak dolgok, amiket azért tanulunk meg, hogy eszünkbe juttassák, hogyan kell felejteni.
Hirtelen úgy éreztem magam, mint akinek kárba veszett az élete, mert a relativitás- és a kvantumelméletet, valamint a dialektikus materializmust tanulmányoztam ahelyett, hogy eldöntöttem volna, melyik a kedvenc állatom.
Azt hiheti az ember, hogy bármilyen akadályt legyőz, még saját tudatlanságát is.
Ha valaki megtagad tőlem egy adatot, annál elszántabban igyekszem kideríteni az igazságot. Gyűlölök tudatlan lenni. Nekem egy megválaszolatlan kérdés olyan, mint a szálka a körmöm alatt. Fáj tőle minden mozdulat, amíg ki nem húzom.
Egyes dolgokat nyugalomban, másokat viharban lehet a legjobban megtanulni.
A tanulatlan paraszt megfigyeli az elemeket maga körül, s megismerkedik gyakorlati hasznukkal. Ennél többet a legtanultabb bölcselő is alig tud. Ha sikerül is megfejtenie valamit a természet fátyolfedte arcáról, annak megannyi halhatatlan vonása továbbra is csoda és titok marad.