Mindannyian használunk olyan velős mondásokat, mint hogy "nem tudhatjuk, amíg meg nem próbáltuk", és észre se vesszük, hogy mennyire megtévesztőek tudnak lenni. Ha meg is próbálunk valamit, akkor se feltétlenül tudunk meg többet arról, hogy az adott dolog lehetséges-e, mert amikor nem járunk sikerrel, egyedül annyit tudunk meg, hogy az általunk választott mód nem volt eredményes. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy más módon sikerrel jártunk volna-e.
A gondolkodás egészségtelen, és az igazi bölcsesség titka az, hogy az ember ne gondolkodjék semmiről.
Minden fegyver, melyet elővesznek a szekrényből, célt keres magának, és előbb-utóbb elsül.
A bölcs ember támadói pártjára áll. Neki még nagyobb érdeke, mintsem azoké, hogy a maga sebezhető pontjait megtalálja. A seb beheged és lehámlik róla, s amidőn ellenségei már diadalmaskodni akarnak rajta, íme, ő sebezhetetlenné vált.
Vannak pillanatok, amikor magyarázat nélkül meg kell érteni mindent.
A felismerés a bölcsesség meredek lépcsőházában megtett első lépés.
Az ész és a szív külön utakon járnak.
A bölcs ember csak annyit tart meg a maga számára a világ javaiból, amennyire szüksége van, a többit szétosztja a szegények között. A szerénységet többre becsüli a kevélységnél. Fáradhatatlanul tanul, és segít másokon.
Egy ember ostobasága nem jogosít fel senkit arra, hogy ő is ostobaságot kövessen el.
Ilyenkor mindig elbizonytalanodom,
hogy a fontos
fontosabb-e a jelentéktelennél.
A halogatás a legjobb út, hogy a kis problémákból nagyok szülessenek.
A tigris vadászik,
a madár elrepül,
az ember meg "Miért? Miért?"
kérdezi, míg ül.
A tigris elalszik,
leszáll a madár,
az ember így szól:
"Jól van, értem már."
A bölcsesség az élettapasztalat teljességéből származik, nem pusztán csak egy részéből.
Bármilyen helyzetben vagy is, kérdezd meg magad: milyen elvek, értékek sérültek, vagy melyeknek kell érvényesülniük.
Az emberi bölcsesség ereje hatalmas, de soha nem becsülhetjük alá az emberi butaságét sem.