A szeretet olyan, mint egy magányos hegyi kunyhó, amelyben az ember csak azt találja, amit magával visz.

Szabadság létezik valamely társ szeretete, szerelme nélkül is, a szeretet azonban nem létezik szabadság nélkül.

A valóságban egyáltalán nincs cél. A látható cél csupán orientációs pont a horizonton, amely irányt szab utamnak. A valóságban maga az út a cél, a látható cél pedig csak az út vége, amely egyidejűleg egy új út kezdete.

Nem teszi boldoggá az embert, amit birtokolhat. Épp elegen vannak a Földön, akiknek mindenük megvan, és mégsem boldogok.

Az igazság egészen egyszerű. Sem nem jó, sem nem rossz, egyszerűen csak van! Minden úgy van, ahogy van, függetlenül attól, hogy kellemes-e számodra vagy sem, elfogadod-e vagy tiltakozol. Ha nem fogadod el, szenvedsz. Ám ha feltétel nélkül igent mondasz, felfedezed a boldogság titkát.

Ha hiszed, hogy többre születtél, figyelj befelé, csöndesedj el, ne hallgasd okos bolondok fecsegését, ismerd meg, teremtőd mit árul el. Ha az örökkévaló emel fel téged, megérted, isten vagy te is, megérzed, mit jelent az élet, megtudod, igazi nagyság van benned is.

Csak egy valóság létezik, igazság azonban annyi, ahány ember.

Mindannyian hercegnőnek és hercegnek születtünk, a legtöbben azonban békaként végezzük, aki már abban sem hisz, hogy egy nap jön valaki és megcsókolja.

Ha a szeretetben boldog akarok lenni, két dologtól kell megszabadulnom: attól a félelemtől, hogy nem fognak eléggé szeretni, és attól a vágytól, hogy a másikat birtokoljam. Aki ugyanis fél és birtokolni akar, végül mindent elveszít.

A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége.

Tedd magad életed királyává! Játszd el életed főszerepét!

A tökéletes ember olyan, mint a nap, amely jóra, rosszra egyaránt süt. Bárhol tűnjék is fel, a világ fényesebb és szeretetteljesebb lesz létezése által.

Csak akkor tudunk biztonsággal haladni utunkon, ha mindkét lábunkat egyformán használjuk.

Ha az álmomat meg akarom valósítani, fel kell ébrednem.

Be kell végre látnunk, hogy "egy embert meggyógyítani" nem annyit jelent, mint a régi állapotot visszaállítani, hiszen éppen az idézte elő a betegséget; a gyógyítás sokkal inkább az öntudat kitágítása, egy új és életigenlő út megválasztása révén érhető el. Amíg ezt meg nem tanuljuk, továbbra is szükségünk van a betegségre.