A tárgyakat most sem birtoklod, csak használod.
Az ember sose tudja, mikor elég. Ez gyakorlatilag mindenre érvényes. Evésre, ivásra, munkára, pénzre. Akinek jó élete van, jobbat akar, akinek jobb, az még jobbat. A csórók milliomosok akarnak lenni. A milliomosok milliárdosok. Aki meg már milliárdos, az az összes milliárdos közül a leggazdagabb akar lenni.
Nagy szegénységet jelent, ha az embernek sok dologra van szüksége; mert ezzel bizonyítja, hogy a nagy szellem dolgaiban szűkölködik.
Mindent megkapsz majd a Sorstól - leghamarabb abban a pillanatban, mikor végképp megszűntél vágyni rá!
Ne azon mérgelődj, hogy mi mindent nem kaptál meg, hanem örülj annak, ami már a tied.
Gazdag szív nélkül a legdúsabb is nyomorult koldus.
Az ember minden igazi értékét szükségszerűen s mindig maga szerzi, s amit az ember szerez, az eleven tulajdon, amely nem függ az uralkodó hatalom, a tömeg, a forradalmak kénye-kedvétől, a tűz, vihar, bankbukások veszélyétől, hanem örökké megújhodik az ember végső leheletéig.
Az emberiség akkor fog boldogulni, ha rááll az egyetlen józan, ráállható alapra: ha szükségleteit elégíti ki és nem a szenvedélyeit, bosszúvágyait, rögeszméit.
Mi, emberek, természettől fogva szorongó lények vagyunk. És mit teszünk, hogy kompenzáljuk a bizonytalan jövő miatt érzett szorongásunkat? Mit teszünk, hogy úgy érezhessük: mi magunk irányítjuk az életünket? Tárgyak felé fordulunk, megvásárolható vagy magunknak elkészíthető alkalmatosságokhoz, használható és birtokolható dolgokhoz. Ezek a holmik, nem úgy, mint a szerelem, a boldogság, a nekünk kiszabott rövidke idő, maradandónak, ellenőrizhetőnek, szabadon alakíthatónak és uralhatónak tűnnek, ennélfogva biztonságérzettel ajándékoznak meg bennünket. A tárgyak. Ők a mi fogódzóink.
Az anyag feletti uralom lehetősége sokaknak elveszi az eszét.
Döbbenetes élmény lehetne, megkapni a királyság kulcsát, és érezni, milyen könnyen fordul a kezünkben.
A jó dolgoknak meg kell fizetni az árukat.
Mikor az ember olyasmit akar, amije nincs, akkor azon dolgozik, hogy megszerezze, ez ennyire egyszerű. És ha már az övé, azon dolgozik, hogy megtartsa.
Egy tollnak esztétikuma van, egy füzetnek tartása, és minden, fizikailag is létezőnek van valami más, önmagáért való tulajdonsága a funkcionalitáson túl. (Ahogyan például a szoftveres anyagainknak nincs - egy Excel munkafüzetnek maximum pontossága tud lenni, ha ügyesek vagyunk.)
Egy olyan mezőnyben, ahol egymást érik az ajánlatok, gyakran képtelenség egy bizonyos termékről a saját érdemei alapján ítéletet alkotni. Ezért inkább kérdezünk, figyelünk, meghallgatunk másokat. És bízunk abban, hogy releváns információkkal támogatják a döntésünket. A megsúgott tippek terelnek minket a megfelelő irányba, ami igencsak megnyugtató érzés. Egy bestseller megvétele amolyan biztonságos, társadalmilag megerősített döntés. Következésképpen a tömeggel menetelünk, méghozzá a kiválasztott néhány könyv, dal, étterem és kütyü irányába, miközben minden más eltűnik a porban, amit a csizmánk sarka ver fel.