Nem akarok egy olyan társadalom tagja lenni, ahol a férjek prostituáltként öltöztetik a feleségeiket, kiemelve mindazt, amit szerintük egy nőn értékelni, szeretni kell.
Ahol nincs semmilyen hitele a becsület, a méltóság szavaknak, és már nem hiszel senkinek, aki úgy kezd egy mondatot, hogy "ígérem…".
Ahol a nők már nem akarnak gyereket szülni, a férfiak meg családot alapítani. Ahol a balekok sikeresnek és menőnek gondolják magukat, miközben apjuk autóját vezetik, és ahol az apák azzal alázzák a gyerekeiket, hogy soha semmi és senki nem lesz belőlük az életben.
Ahol az olyan emberek beszélnek istenhitről, akiknek kezükben ital van, és halvány gőzük sincs arról, hogy mit jelent igazából a vallás. És ahol a szerénység nagy hátrány.
Ahol kihalófélben van a szerelem, de közben mindenki a tökéletes partnerre vágyik.
Ahol az emberek minden pénzüket a kocsijukra költik, azzal igyekezve leplezni, hogy valójában milyen szegények.
Ahol a fiúk szüleik pénzét költik éjszakai bárokban és ahol a lányok ezért szeretnek beléjük.
Ahol már nincs különbség nő és férfi között és eközben ezt a választás szabadságának nevezik. És aki ez ellen fel mer szólalni, azt egyszerűen lehülyézik.
Én a saját utamat járom, de kár hogy nem találok megértésre azon emberek részéről, akiktől a leginkább elvárnám...
Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó minden úgy lössz, ahogy lönni köll.
Létezik az igazság, és létezik az öncsalás. Azt hiszem, mindannyiunknak szükségünk van mind a kettőre.
Ha tudni akarod az igazságot, ne hallgass az emberekre!
A téveszméken alapuló meggyőződés nem adhat állandó nyughelyet; hasonló azon házhoz, mely ingoványra levén épitve, minden perczben összeomlással fenyeget; nem egyéb ideiglenes szállásnál, melyből előbb-utóbb vagy önkénytesen ki kell hurczolkodnunk, vagy ki fogják tenni szűrünket.
A felnőttek ilyenek, nem kíváncsiak az igazságra, csak arra, amit ők érzékelnek belőle.
Nemcsak annak van igaza, aki erős, hanem az az erős, akinek igaza van.
Az igaz sose egész, csak apró részletek, mik együtt szövik a valósággal a hazugság fonalát.
A bíróságok nem igazságot szolgáltatnak, hanem a legjobb esetben jogot!
Az igazmondás szép erény, de a gyereknevelésben - legalábbis az első szakaszban, amit én ismerek - meglepően sokszor kontraproduktív. Egyrészt mert nem érti, másrészt mert nem értékeli. Olyan ez, mint amikor egy nő megkérdezi, hogy jól áll-e neki az új ruhája vagy a frissen elkészített frizurája. Ezekben az esetekben sem egy életbiztosítás, ha mindenáron őszinte vagy.
Néha nem bosszúra vágyik az ember, hanem igazságszolgáltatásra.
Az igazság egy egyenes, amit néha el kell görbítenünk.
Nem hiszek senkiben, akinek mindenben igaza van. Mindenkinek csupán részigazságai lehetnek.
Ha igaz vagy, de más igazságot követsz, mint én, csatlakozz társaidhoz; én majd megkeresem a magaméit. Nem önzésből, hanem alázatosan és őszintén. Az a te érdeked és az enyim is és mindenkié, hogy igaz módon éljünk, bármily sokáig éltünk is eleddig hazugság közepette.
Az igazság, bizonyos tekintetben, jóltevőbb a napnál. Mig a nap vakságot sötétséget borit a merészen beletekinteni elég vakmerő szemekre: az igazság sugarai lassan-lassan eloszlatják az azokon nyugvó hályogot, szétűzik a lélekről az előítéletek éjnél sötétebb ködét.