Nincs egy igazság az életben.

Nem mindig az a szép, ami igaz, és végeredményben ki tudja, hogy mi az igazság.

Ha életben akartok maradni, halálos veszedelemből ép bőrrel akartok kikerülni, akkor mindig szem előtt kell tartani az emberi igazságot.

Igazságosnak lenni, micsoda ábránd, amikor az igazságot sűrű bozót zárja körül! Többet ér, ha az ember okos, és a vállával megtámasztja ezt a halódó társadalmat, amelyet amúgy is végromlás fenyeget.

Időnként még azoknak az érveiben is lehet igazság, akikkel egyébként nem értünk egyet.

Nincs két ember, aki egyformán fogná fel ugyanazt az igazságot.

Az őszinte szeretet sokszor kényszerül olyan igazságot mondani, mely neki jobban fáj, mint annak, aki konok szívvel hallgatja.

Vannak igazságok, amiket a múlttal együtt el kell felejteni, ha az ember élni akar ebben a világban.

Az igazság egészen egyszerű. Sem nem jó, sem nem rossz, egyszerűen csak van! Minden úgy van, ahogy van, függetlenül attól, hogy kellemes-e számodra vagy sem, elfogadod-e vagy tiltakozol. Ha nem fogadod el, szenvedsz. Ám ha feltétel nélkül igent mondasz, felfedezed a boldogság titkát.

Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.

Nagyon gyenge annak az igazsága, aki fenyegetőzni kényszerül. Az tudja jól, hogy képtelen az embereket meggyőzni, tehát meg akarja félemlíteni őket.

Ha tudni akarod az igazságot, és saját magad akarsz a csoda mögé nézni, akkor előbb ki kell nyitnod a szemed.

Az igaz ember lehet türelmetlen, az igazság türelmes.

Egy lelkiállapot mindig igaz, de az igazság nem lelkiállapot kérdése.

Az olyan igazság, amelyben nem hiszünk, bántóbb lehet, mint egy hazugság.