Az ember megtestesítheti az igazságot, de nem ismerheti meg!

Az emberek nem azt látják, ami ténylegesen van, hanem aminek a látására tanították őket.

Mindig is azt vallottam, hogy életkorunkból sem letagadni, sem ahhoz hozzáadni nem okos dolog. Ne üljünk fel annak a csalfa szólásmondásnak, mely szerint ki-ki annyi éves, amennyinek látszik, nem igaz továbbá az sem, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát, hamis az a tétel is, miszerint "nem az a fontos, az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal" (hajdani sláger), szent igaz ellenben, hogy mindenki annyi éves, amennyi a személyi igazolványába bele van írva.

Rosszabb, ha hallgatunk; minden elhallgatott igazság méreggel telik.

Az ember számára egyetlen igazság létezik: az, amely őt emberré teszi.

Az igazság az egyetlen dolog, amiben nem kell hinni! Minden másban igen - de az igazság, az van! Meg lehet győződni róla, hogy valódi. Meg lehet élni, be lehet bizonyítani, meg lehet ismerni.

A földön nincs igazság, mert mindenkinek mást jelent ez a szó. Hiába keressük az igazunkat, sosem találjuk meg.

Ami hazugság, összesen három napig tart ki. Egyedül az igazság méltó az emberhez. Az igazság megtart. Szomorkodni kevés. Van abban valami makacs butaság.

Van a kimondott szöveg, amit a fülünkkel hallunk és az eszünkkel értünk - és van a "szövegalatti", vagyis a lényeg, amit nem hallunk és nem értünk. Vagy nem akarunk érteni! Ilyen is van. Hogy az ember lelki lustaságból, gyávaságból vagy érdekből nem akarja megérteni, amit a másik valóban üzen neki - inkább elhiszi a hazugságot.

Más dolog valakinek megmutatni, hogy téved, és megint más az igazság birtokába juttatni.

Bogozom
Az igazságot
ismét csomóra kötötték.
Kardra nem futja,
Nagy Sándor örökké
foglaltat jelez!
Marad kioldatlan
megint?

Az Igazság nem több, mint hiú ábránd, és lassan ráeszmélt, hogy a törvények nem arra valók, hogy megoldják a problémákat, hanem arra, hogy a végtelenségig nyújtsanak egy-egy vitát.

A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala.

Az igazság olyan, mint a gyermek kezében az éles kés, és egy őrült kezében még annál is veszélyesebb, mert a kést a tokban kell tartani, és használni csak akkor szabad, ha valóban szükség van rá.

Ha a becsületért, igazságért, szabadságért nem fizetnek élettel, nem lenne olyan roppant, olyan felbecsülhetetlen értékünk.