Ő az enyém volt, és csak ő tudta,
én meg másé, az épp nagyon unta,
és csak néztem - na most hova dőljek,
s Ő már ott volt mellettem.
Az meg kitépte egyben a szívem,
aztán eldobta messzire innen,
én meg reszkettem, semmit se tudtam,
Ő meg ott állt mellettem.
Araszol a szív, arra szól a szó.
Téged a hangom hív, és tudod, így a jó.
Szívem a tiéd, nem múló látomás.
Lelkem tűzben ég, te vagy a végállomás!
Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák,
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át,
Ez a boldogság.
Néha úgy érzem: nincs remény!
Sokszor úgy tűnik: nincs kiút!
De mindig azt mondom, hogy:
Én nem félek és nincs semmi baj!
Lelkemben mindig ott volt valami dallam,
tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban,
és hogyha szeretném, elszállok innen,
ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem.
Tudod, hogy te vagy, akire vártam,
Tudom, mi az álmod, a szememmel láttam,
De köt a múltad, a görcsöd, a vágyad,
Egy illúziókép, egy hazugság a várad.
Elragad minden perc, mit nem élhetek emberként,
Csepp eső a nevem, de majd lezúdulok tengerként,
Gombokat nyomkodó állatok lettünk mára,
És ha elfárad a bolygó, visszazavar majd a fára,
Ölelj és imádkozz, mert lepereg az életed,
Tanuld meg, hogy a jót szorítsd, a rosszat meg félretedd!
Nem leszek játékszered,
Ha már a mindened nem lehetek.
Az első iszonyú fontos lépés az, hogy megtanulunk állni,
állva várni, és így közbejöhet bármi, meg tudsz majd állni.
És ennek tényleg hasznát veszed,
amikor majd a dolgaidat egymás után teszed.
Az álom lehet jó, vagy pusztító, mint egy vírus.
Ébredj csak, én még álmodom,
mondd, kit zavar, ha saját magam átdobom.
Ébredj csak, én még álmodom,
hiszen az életem az álmaimra áldozom.
Lesüllyedni könnyű, felemelkedni nehéz,
hogy ha egyszer lent vagy, már mindenki lenéz.
Nem számít, hogy hogy jutsz le, a lényeg az, hogy lent vagy,
azt veszed csak észre, hogy a sok haver elhagy.
Megfáradt fejjel számolod a napokat,
leraknád az ütőt, de valaki csak adogat,
és visszaüt, ha te nem ütsz vissza,
és te leszel az, aki ennek a levét issza!
Ott voltál mellettem, mikor más nem.
Hányszor mondtad nekem, hogy soha ne adjam fel!
És itt vagyok, tudom, amit kell tudnom.
Kézen fogva megyek tovább veled az úton.