Szeretni, majd elveszíteni valakit sokkal rosszabb annál, mint ha ez a személy soha nem is volt jelen az életünkben.
A tanévkezdet még a legszenvedélyesebb nyári párkapcsolatnak is képes hatékonyan véget vetni.
Most elhagyhatnánk egymást,
most beláthatnánk,
hogy összetartozásunk eredménytelen volt.
A szakítás megtanít arra, hogy széthúzd az időt, mint egy függönyt, és a résen beláss a múltba. A szakítás határ. Döntened kell: befejezés vagy lehetőség.
Nincs rendben valami ezen a világon a szerelemmel. Olyan megfoghatatlan, olyan rövid, és egyből eltörik, mint valami kis porceláncsésze.
A kapcsolatok nem azért érnek véget, mert két ember valami rosszat tett egymásnak, hanem azért, mert két emberben valami rossz egymásnak.
Zene voltam
de te levágtad a füledet.
A szerelem, amit éreztem, nagy volt és valóságos, fájdalmas ugyan, de megváltoztatta az egyéniségemet.
Nem én voltam a fejedben élő lány. És te sem a fejemben élő fiú. Szerintem mindketten tudtuk ezt.
Kérem az elengedést
kérem hogy legyen vég
kérem hogy ne legyen remény
ne legyen újrakezdés
ne legyen küzdés
kérem a búcsút
kérem a békét
kérem a csöndet
kérem az árnyékát
az egyedüllétnek.
Amikor elhagytalak
ugyanolyan egyedül
maradtam
mint veled voltam
de ez így most
mennyivel igazabb.
Már ajtót se hagytam nyitva
elgyászoltalak
s veled együtt
azt a magamat
aki az ajtót még nyitva hagyta.
Nem az tör össze, ha túlságosan függsz tőlem, hanem az, ha elhagysz.
Nincsen olyan ember, ki ne érezné egyszer, hogy válni kell.
Ahol nagy a szerelem, ott a szakítás is komplett.