Nem ígérhetem, hogy soha többé nem bántalak meg, de megesküszöm, hogy a halálom napjáig szeretni foglak. Borzalmas ember vagyok, és nem érdemellek meg, de remélem, hogy hinni tudsz bennem, és esélyt adsz nekem. Nagyon sajnálom, hogy olyan sok fájdalmat okoztam neked.
Mit tehet egyebet az ember, mint hogy megmondja a nőnek, hogy szereti? A többi már csak festői sallang.
Az élet túl rövid, hogy nélküled éljem... és az élet túl hosszú, hogy nélküled éljem.
Napi háromszor gondolok rád
reggel amikor felkelek
hogy legyen a napnak értelme
aztán eszembe jutsz délben
hogy lemenjen a torkomon az étel
és végül este egy imát mondok érted.
Bennem jársz
a nappallal is
meg az éjszakával
a két kezemmel gyomlált
virágágyással
vállamra omló
érintetlen hajammal
a sárgán vágyakozó
késő villamossal.
Vattacukor hajamban őrzöm a szagodat
viszem hordozom át a városon egész nap
és látlak minden villamosablakban.
Szeretlek. Nincs határa annak, amit adni tudok neked, nincs szükségem több időre. Amikor ez a világ már csak elfeledett porfelleg suttogása lesz a csillagok között, még akkor is szeretni foglak.
Én is úgy élek, akár egy kamasz, a mai napig eljárok edzeni, és ha tükörbe nézek, csak csodálkozom, ki az az öreg ember, aki visszanéz rám. Viszont ha a feleségemre nézek, aki idősebb, mint én, nem egy öregasszonyt látok magam előtt, hanem azt, akit először megláttam és beleszerettem.
Most is ugyanolyan szerelmes vagyok, mint abban a pillanatban, amikor először találkoztunk. Nem tudom, hogyan lehetséges ez. Szeretek utánakutatni a dolgoknak, de erre a titokra 81 éves koromra sem jöttem rá. Az, hogy a szerelem lángja nem válik parázzsá nagyon szokatlan élmény. Egyet biztos tudok: az emberben nem szabad, hogy a kamasz meghaljon.
Elhalmoznak jókívánságokkal. Hosszú életet, újabb sikereket, boldogságot kívánnak. Sok szépet és jót. És mind jól esik. Mind fontos. És persze mindegyik szép. De egyik sem szól a legfontosabbról, a legszebbről. Arról, ami igazán számít. Aki igazán számít. Rólad. Mert a legszebb, legfontosabb jókívánság Te vagy.
Nincs két igazi, mert minden félnek csak egy másik fele van. És én már megtaláltam. Azt az egyet. Téged.
A teendők elmúlnak, csak egy-egy pillanatig tartanak, de a dolgom örök. Mert az Te vagy. Te vagy az egyetlen. Akivel dolgom van.
Tiétek éltem, mindenestül,
őszintén, ahogy leírom;
Más átalussza mámorát
Az enyém itt áll papíron.
Hódolok. Ez is egy nagyon szép szó. És pontosan rám illik. Csak bámulok magára - tisztes távolból, de hódolattal.
Az én egyedüli vallásom a szerelem, melynek hitágazata kebledben van.