Az egyházak tanaiban sok minden elhalt, kihűlt, érvényét vesztette. De sok minden van, amit nem ismerünk. S én a rakétakorszakban még nagyobb tiszteletben tartom az ismeretlent. Mindaddig, amíg meg nem nyilatkozik előttem.

Vallást csak szabad emberek változtathatnak, foglyokhoz ez nem illik!

Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia működik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerű, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínűsége, hogy az véletlenszerű folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.

A tudomány viharos sebességgel szállítja az ismereteket, miközben saját korlátait is becsületesen elismeri. A vallás mindkettőre képtelen.

A vallás sokkal magasabbra tudja emelni az emberi konfliktusok tétjét, mint a törzsi, faji gondolkodás, vagy a politika - mert ez a belső és külső csoportban való gondolkodás egyetlen olyan formája, amely az örök jutalom és büntetés mértéke szerint osztályozza az embereket.

A hit pusztán a vallásos emberek kölcsönös felhatalmazásán alapul, hogy higgyenek, amikor a józan ész csődöt mond.

Amikor egy állítás igazságát vizsgáljuk, vagy tisztességesen igyekszünk értékelni a tapasztalati bizonyítékokat és logikai érveket, vagy nem. A vallás életünknek az a területe, amelyre az emberek elképzelése szerint az intellektuális tisztességnek valamilyen másfajta mércéje érvényes.

Ha "vallás" alatt olyan gondolatrendszert értünk, ami bizonyíthatatlan állításokat tartalmaz, akkor Gödel megmutatta nekünk, hogy a matematika nem csak hogy vallás, ez az egyetlen vallás, ami be is tudja bizonyítani magáról, hogy az.

Ne kritikus szándékkal olvassuk a Szentírást, és ne azzal az éretlen kíváncsisággal, amely csakis önteltséghez vezet, hanem egy éhező szív szenvedélyességével! Azt mondták hívő elődeink, hogy Isten Igéjében van az élet, abban van a világosság - akkor miért nem próbáljuk meg, hogy ebből a kínálatból egészen bátran vegyünk, és éljünk általa?

Sátán mindig úgy kedvelteti meg magát, hogy látszólag jó cselekedeteket hajt végre.

Nem kezdheted el azt reklámozni, hogy mennyi jót tesz a vallásod, anélkül, hogy először aprólékosan levonnád belőle az összes kárt, amit okoz, és alaposan megfontolnád azt a kérdést, hogy vajon egy másik vallás, vagy a vallás teljes hiánya nem szerepel-e jobban.

A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... a legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerű megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... a természettudomány és a vallás tehát nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást.

Ugyanúgy, ahogyan az arra érzékenyek megneszelik a természetben rejtőző lények jelenlétét, bár szemükkel még sohasem látták, az igaz emberek is érzékelik a szentek jelenlétét, még akkor is, ha szobraikat eltávolították a templomból.

Vallás és a tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak. Ennek megvalósítására legjobb, ha állandóan törekszünk a tudomány lényege és célja és a vallásos hit megértésére. Akkor világosabb lesz az, hogy bár a módszerek különböznek, mivel a tudomány általában az értelemtől függ, a vallás pedig a hittől, a haladás értelme és iránya teljesen megegyezik.

Mind a tudomány, mind a vallás Istenbe vetett hitet kíván. A hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusoknak pedig Ő van minden megfontolás végén. Az előbbiek számára Isten a bázis, az utóbbiaknak a világ minden megfigyelésének a koronája.