Az Igén kívül keresni a Szellem megnyilatkoztatásait mindig őrültséghez vezet. Az Ige tanítása a Szellem késztetése nélkül pedig csak halott, erőtlen vakhitet és vallásos formalizmust eredményez.

Az istenhit a gyengék privilégiuma.

A hit a kegyelem csatornája.

Igazad van, nem tanítottalak meg semmire. Nem tudtalak megtanítani semmire. Amit tudnod kellett, már mind ott volt, csak a szó hiányzott hozzá. Egyeseknek az kell, hogy Kálí vagy Síva megsemmisítse a világot, hogy az illúzión átlátva megpillantsák magukban az istenit. Másokat Krisna űzi olyan helyre, ahol felfogják a bennük lakozó örökkévalót. Megint mások csak úgy veszik észre az Isteni Szikrát magukban, ha rájönnek, hogy a szikra minden dologban megvan, és így meglelik a rokonságot. Ám csak mert az Isteni Szikra mindenben megvan, attól még nem mindenki fedezi fel.

Az Isteni Szikra végtelen, a hozzá vezető út nem. Az út kezdete a szó.

A Tao három ékköve: könyörület, mértéktartás és alázat. Boldizsár azt mondta, a könyörület bátorsághoz visz, a mértéktartás nagylelkűséghez, az alázat pedig a vezetéshez.

A félelem minden vallási ismeretterjesztő előadásnál hatékonyabb fegyver.

Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt. Akármi van a fejemben, a Sinai-hegy nekem sem adott külön tízparancsolatot.

Én a kinyilatkoztatott igazságok elsőbbségét nem vonom kétségbe. De vannak kérdések, amelyekben nem történt kinyilatkoztatás. Isten csak az erkölcs és a szeretet kérdéseiben tartotta fontosnak, hogy mintegy személyesen szóljon, az olyan kérdéseket, mint a természet szerkezete, tévelygő eszünk tornájául hagyta.

Az ősbűn - gőg - annyira kiforgatta, eltorzította a darwinisták értelmi képességét, hogy hiúságból inkább kívánnak atyául egy önmagától szerveződött majmot, mint Istent.

A materialista a világ felszínén él, ezért csak felületesen szabad gondolkoznia. A mélyben vannak azok a kérdések, amelyeket nem szabad föltennie: honnan származik az anyag és mi lesz vele... Ezért kényszerül arra, hogy az anyag örökkévalóságában higgyen. A materialisták "vallása" az a hit, hogy nem hisznek. Ez az istenhittel ellentétben vak hit. Ha a materialista gondolna a Kezdetre és Végre, látni kellene, hogy Semmi nem képzelhető el, sem a Kezdet előtt, sem a Vég után, ezért jól kellene ismernie, hogy a materializmus sem anyagi, hanem szellemi valóság.

A legőrültebb faj az ember. Egy láthatatlan istent imád, a természetet meg elpusztítja. Közben pedig nem veszi észre, hogy épp a természet az a láthatatlan isten, melyet imád.

A mai társadalmakban a vallás elképesztő privilégiumokat élvez, miközben ugyanezeket az előjogokat minden más érdekcsoporttól megtagadják - az egyénekről már nem is beszélve.

Ha valaha is lett volna kétségem a vallás alapvető értékeivel kapcsolatban, az egyik emlékem mindet eloszlatta volna: az apám arcán ragyogó fény, amikor hazajött a reggeli miséről.

A legtöbb vallási szabály és szokás esetében sikerült kimutatni, hogy ezek elősegítik az adott kulturális környezethez történő biológiai alkalmazkodást. Hozzájárultak az egyének és a csoportok fennmaradásához azokban a környezeti régiókban, ahol kialakultak és megszilárdultak.