A hívő természettudós erkölcsileg felelőtlenül cselekszik, ha vallását elválasztja a tudománytól: ha csak a templomban imádkozik, a laboratóriumban azonban nem.
Aki Istenben hisz, annak nem kell az anyag örökkévalóságában hinnie.
Nem a tudományban kell hinnünk, hanem abban, aki lehetővé tette, hogy teremtményei műveljék a tudományt - Istenben kell hinnünk.
A Biblia használati utasítás az élethez. Aki a Bibliát olvassa, jó alapzaton áll. A valóság talaján és egy olyan alapon, amely válságos helyzetben is elbír. A Biblia olyan, mint a Teremtőnek egy vaskos levele a teremtményeihez, Isten emberekhez szóló szerelmeslevele. Ebben mondja el nekünk, hogy mit tett értünk és még mit akar tenni.
A vallás a gyors pénzt leakasztó biztosítási csalások teológiai megfelelője: évről évre befizetjük a biztosítási díjat, aztán amikor szükségünk lenne a segítségre, amiért - elnézést a szójátékért - amiért annyi hittel fizettük a díjat, akkor kiderül, hogy a társaság, amelyik elvette a pénzünket, nem is létezik.
Ha fel tudnám fogni [Jézus Krisztust], akkor Ő nem lehetne nagyobb nálam. Olyan nagy a bűntudatom és annak érzése, hogy képtelen vagyok megmenteni önmagam, hogy azt érzem: emberfeletti Megváltóra van szükségem.
A szívem mindig arról győzött meg újra és újra, hogy Jézus Krisztus evangéliuma isteni valóság... az emberiség egész történelme ezt bizonyítja.
Mivel meg vagyok győződve, hogy Isten a forrása a bölcsességnek, helyénvalónak és szükségesnek tartom sürgősen kérni jóindulatát, hogy megkapjam azt. Erre a célra a következő imádságot fogalmaztam meg napi használatra: "Ó, hatalmas Jóság! Bőkezűen adakozó Atya! Kegyelmes Vezér! Gyarapítsd bennem a bölcsességet, mely feltárja a legmélyebb érdeklődésemet. Erősítsd meg az elszántságomat, hogy gyakorlatban megvalósítsam mindazt, amit a bölcsesség felkínál nekem. Fogadd el más gyermekeidért végzett jóakaratú szolgálatomat, mert csak így tudok válaszolni jóságod bizonyítására, amit felém állandóan tanúsítasz."
Szimpatikus vallási szekta nem létezik.
Senki nem reménykedhetik a diadalban, ha nem áll készen arra, hogy eszköz legyen az istenek kezében, akik a világot formálják.
A zen nem keveri össze a szellemiséget azzal, hogy valaki Istenről gondolkodik krumplipucolás közben. A zen szellemiség csak a krumpli pucolása.
A mama azt állítja, biztosan tudja, hogy a Nagyi halála után egyből a mennyországba került. Valójában persze nem tudja. Mama - magának vagy a gyermekeinek - hazudik, és a legtöbben hajlandóak vagyunk ezt tökéletesen normális dolognak tekinteni. Ahelyett, hogy megtanítanánk a gyermekeinknek, hogy gyászoljanak, de a halál tudata ellenére is legyenek boldogok, csak öncsalásra való képességüket fejlesztgetjük.
Miután a hit általánosságban csak annyit jelent, hogy a vallásos emberek felhatalmazzák egymást bizonyítatlan állítások elfogadására, a tudomány és a vallás konfliktusa elkerülhetetlen.
Az érvényes, kultúrától függetlenül ellenőrizhető valódi tudás a vallási megosztottság egyetlen igazi ellenszere.
A vallás egykor számos olyan kérdésre választ adott, amelyet azóta át kellett engednie a tudománynak. A tudomány diadalának és a vallás visszaszorulásának a folyamata szakadatlan, egyirányú és tökéletesen kiszámítható.