A tudomány viharos sebességgel szállítja az ismereteket, miközben saját korlátait is becsületesen elismeri. A vallás mindkettőre képtelen.

A hívőkkel folytatott vitában éppenséggel az a legmeglepőbb, hogy milyen ritka a meglepetés.

A vallás sokkal magasabbra tudja emelni az emberi konfliktusok tétjét, mint a törzsi, faji gondolkodás, vagy a politika - mert ez a belső és külső csoportban való gondolkodás egyetlen olyan formája, amely az örök jutalom és büntetés mértéke szerint osztályozza az embereket.

A hit pusztán a vallásos emberek kölcsönös felhatalmazásán alapul, hogy higgyenek, amikor a józan ész csődöt mond.

Amikor egy állítás igazságát vizsgáljuk, vagy tisztességesen igyekszünk értékelni a tapasztalati bizonyítékokat és logikai érveket, vagy nem. A vallás életünknek az a területe, amelyre az emberek elképzelése szerint az intellektuális tisztességnek valamilyen másfajta mércéje érvényes.

Az emberi terhességek ötven százaléka spontán abortusszal zárul, általában anélkül, hogy a nő bármit is észrevenne. Mi több, a felismert terhességek húsz százaléka is spontán vetéléssel végződik. Ordítóan nyilvánvaló igazság, hogy ha van Isten, éppen Ő az abortusz-pártiak legelszántabb képviselője.

A hazugságok a társadalmi megfelelői a mérgező hulladékoknak - potenciálisan mindenkinek ártanak.

Minden hazugság kísérti a jövőnket. Nem lehet tudni, hogy mikor vagy hogyan ütköznek a valósággal és igényelnek további hazugságokat.

A hazugságok további hazugságokhoz vezetnek. A tényállításokkal szemben - amik nem igényelnek további munkát a részünkről -, a hazugságokat folyamatosan védenünk kell a valósággal való ütközésektől. Amikor igazat mondasz, nincs semmi, amire figyelned kellene. A világ maga lesz az emlékezeted, és ha egy kérdés érkezik, mindig hivatkozni tudsz rá másoknak.

Az őszinte emberek menedékek: tudod, hogy amit mondanak, azt úgy is gondolják; tudod, hogy nem fognak a hátad mögött mást mondani; és tudod, hogy azt is megmondják, ha úgy gondolják, hogy valamit rosszul csináltál - emiatt pedig a dicséretükről sem fogod azt gondolni, hogy puszta hízelgés.

Ha a determinizmus igaz, akkor a jövő meg van határozva, ide értve minden jövőbeli gondolatunkat és cselekedetünket. És ha az ok-okozati törvények a kvantummechanikának vagy valami másnak köszönhetően a véletlennek is szerepet adnak, akkor sem mi határozzuk meg, hogy mi történjen. Nincs a kettőnek olyan kombinációja, ami kompatibilis lenne a szabad akarat népszerű elképzelésével.

Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.

Nem tudjuk megváltoztatni magunkat, pont amiatt, mert csak mi magunk vagyunk, akik a változást véghezvihetnék, de folyamatos kölcsönhatásban vagyunk a környező világgal és a saját belső világunkkal is.

Ahogy az ember nem von le hosszan tartó következtetéseket magáról egy rövid gyomorrontás alapján, ugyanúgy nem kellene korábbi gondolatok vagy viselkedések alapján sem. Az új tapasztalatok, kapcsolatok és a figyelem irányának megváltozása gyökeresen átalakíthatja az ember életét.

Az, hogy a céljainkat nem mindig szolgálja a dolgokat és az embereket atomok összességeként szemlélni, még nem teszi kevésbé igazzá vagy hasznossá a fizikát.