Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.

Egy fiúcskának érdekes álma volt. Meg akarta keresni a világ közepét. Elköszönt szüleitől és nekivágott az útnak. Napokat és heteket gyalogolt, amikor meglátott egy földművest. Azonnal megkérdezte tőle, hol van a világ közepe.
- Csak menjél még nyugodtan előre.
A fiú nem zavartatta magát, hanem kitartóan gyalogolt.
- A nagy vízen is át kell menned - mondta neki a tengerész. A fiú már gondolta, hogy hamarabb kimegy a világból, mint hogy annak a közepét elérje.
- A világ közepe felé vezető út a sivatagon át vezet - mondta neki a tevehajcsár. Végre találkozott egy bölcs remetével, aki megmondta neki az igazat:
- A világ közepe nem itt van, sem ott, hanem mindenhol.

Ha nem feledkezel el a kitűzött céljaidról, minden alkalmat meg fogsz ragadni, hogy közelebb kerülj hozzájuk.

Sohasem felejteni... várni... terveket szőni... remélni... szívvel-lélekkel, minden erejével eltökélni, hogy amit akar, elérje a végén. Vannak ilyen férfiak.

A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt.

Vannak, akik beérik a második hellyel, de én erre képtelen vagyok. Én úgy érzem, aki második, az vesztett. Ha megízlelted, milyen elsőnek lenni, a második hely már kevés.

Egy igazi katona képes kitartóan és keményen harcolni egyetlen kis színes szalagért.

Csak a bolond verítékezik. Az embernek gondolkodnia kell, és a hadjáratot minden részletében megszerveznie. A siker titka roppant egyszerű, de azt ki kell gondolni. Valami egyszerűt. Az ember kigondolja, gyakorlatilag megvalósítja, és kész.

Nem a cél, hanem az Út a legfontosabb, mely elvezet odáig. Mert négy nagy törvény van: tudni, merni, akarni és hallgatni.

Kedves uram, mit gondol, miért jártak évszázadokon keresztül az emberek a halottidézőhöz, varázslóhoz, vajákos emberhez? Mindössze két okból. Csak két okból kockáztatták meg ugyanis az elkárhozást. Vagy a szerelmi bájitalért, vagy a méregpohárért.

Mindig le kell küzdened a többi ember visszahúzó erejét, amikor nagyobb célokat szeretnél megvalósítani.

A dolgok elkezdenek tökéletesen elrendeződni, ha arra koncentrálunk, amit akarunk.

Senki sem tévesztheti szem elől, mit is akar igazán. Még akkor sem, ha olykor úgy tűnik, erősebb a világ meg a többiek. Ez a titok nyitja: nem szabad csüggedni.

Mi folytonosan arra törekszünk, hogy ezzé vagy azzá váljunk, hogy elérjünk egy bizonyos állapotot, hogy ilyen vagy olyan tapasztalatra tegyünk szert... - így a tudat örökkön-örökké valamivel foglalkozik; sohasem nyugodt annyira, hogy odahallgasson a saját küzdelmeinek és fájdalmainak zajára.

Ha valóban van még elvégezni való munkám itt, nem pusztulhatok el. S ha elpusztulok, akkor nem volt már értelme annak, hogy éljek. Tegnap éjjel a polcokat néztem. A nagy életművek mind ezt bizonyítják... és ahogy születtem, - mert születtem valamire, különben miért lett volna az áldozat.