Melletted akarok lenni éjfélkor. Kezdjük együtt az új esztendőt. De én szeretni fogom ezt a régit is.

Volt egyszer egy Lenin nevű ember, aki az egyik könyvében nagyon okosan leírta, hogy a forradalomhoz, sajnos, nem elegendő, ha a kizsákmányolt tömegek úgy érzik, hogy már lehetetlen tovább élni a régi módon, nem elég, ha ők követelik a változást. A forradalomhoz az is kell, hogy a kizsákmányolók se tudjanak már a régi módon élni és kormányozni.

A reakciónak, a tőkének az a kedvező, ha atomjaira esik szét a társadalom, minden ember csak magával törődik, csak a maga betevő falatjára gondol. Ez a legjobb eszköz, hogy széthulljanak a szervezett erők, elsősorban a kommunista párt.

Meg kellett csókolnom, fejfájós kényszert éreztem, hogy megcsókoljam. Ügyetlen volt a szája, forró és engedelmes. Fogvacogva próbált visszacsókolni, de a kezének már másik erő parancsolt, szabadulni akart a karomból.

Arisztotelész azt mondta, hogy az olimpiai játékokon nem a görög városok legerősebb emberei kapják meg a babérkoszorút, hanem azok, akik egyáltalán beneveztek, és ezzel nekirugaszkodtak, hogy győzzenek. Periklész meg azt mondta, ha Athént nagynak látod, gondolj arra, hogy dicsőségét merész emberek vívták ki, olyan emberek, akik tudták, hogy mi a kötelességük.

Kevés, ha az ember optimistának születik. Meg is kell őrizni az optimizmust.

Tartozz hozzám! Tartozz hozzám igazán, és én attól boldog leszek, téged is boldoggá teszlek.

Mindenkivel manipulálnak, és az erősebb vagy a gazdagabb eszközévé teszi a gyengébbeket és a szegényebbeket, hogy segítsenek neki a céljait elérni.

Mikor szabadulok meg a rossz álmaimtól? Miért éjjel, miért álmomban éled újra bennem a félelem, miért nem nappal, amikor az eszemmel azonnal kifújhatnám magamból?

Rossznyelvek szerint az oroszok meg az angolok azért nyerték meg a háborút, mert mind a kettő nagy teás nép.

Felelj! Miért csinálod, hogy engem közel engedsz, de magadat távol tartod tőlem? Kimondom helyetted, amit te nem mersz: nem tudod elviselni, hogy voltak már előtted is, akik megcsókolhattak, és akikről azt hittem, hogy szeretem őket. Nem tudod elviselni, hogy nem tőled tanultam meg, hogyan kell visszacsókolni.

Tudd meg a teljes igazat. Az a szándékom, hogy szeresselek téged. Ha nem vagy mellettem, hiányzol. Ilyen még nem történt velem.

Mindenki szeret játszani. Aki nem játszik, nem is ember.

Nem vagyunk felelősek azért, hogy mások éheznek. Azért sem, hogy fáznak. Ha mi éheznénk vagy mi fáznánk, értünk sem vállalná senki a felelősséget, nem számíthatnánk rá, hogy segítenek rajtunk.

A demokratikus fikciónak az a lényege, hogy a szuverén nép annyira igazságos és felvilágosult, hogy hízelgés és vesztegetés nem ér fel hozzá, tehát két jelölt közül helyesen tud választani akkor is, ha az egyik csupa kellemetlen igazságot tár eléje, a másik pedig a legotrombább előítéleteinek és legaljasabb ösztöneinek hízeleg.