A félelmek... csak halvány utánzatai annak a rettegésnek, amellyel minden gyermek szembekerül a sötétben, a kiságyban - nincs olyan, akinek elmondhatnák, és aki tökéletesen megértené, mi a baj, ilyen csak egy másik gyerek lehet. A gyermek számára nincs az a csoportterápia, pszichológus vagy pszichiáter, amely és akik segítenének megbirkózni az ágy alatt lappangó, vagy éjjelente a pincében bujkáló valamivel, ami ott sandít, motoz és fenyeget, ahova már éppen nem látni. Minden egyes éjszaka ugyanennek a magányos küzdelemnek a színtere; az egyetlen gyógymód a képzelet begyöpösödése - ami a felnőtté válással jön el.

A gyermeki agyba zárt félelmek túl nagyok ahhoz, hogy kimondhatóak legyenek.

Léteznek ördögi emberek a világon, igazán ördögiek. Néha hallunk róluk, de általában teljes sötétségben dolgoznak.

Az emberek meglehetősen könnyedén beletörődnek a telepátia, prekogníció vagy teleplazma létezésébe, mivel ez a hit nem kerül semmibe. Ettől még nyugodtan alhatnak éjszaka. De az, hogy a gonoszság, amit az emberek cselekszenek, túléli őket, már sokkal nyugtalanítóbb.

Van egy mondás: ha a tanítvány megérett rá, a tanító megjelenik.

A múlt elmúlt, még akkor is, ha meghatározza a jelent.

A legjobb módja annak, hogy megtudd, Isten kiket kedvel a legjobban, az, hogy ellenőrzöd a bankszámlájukat.

Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük.

Hosszú regényt senki sem ír egyedül.

Néhány ember - rengeteg ember - azt se hiszi el, amit lát, különösen, ha a dolog ellenkezik azzal, amit zabálni vagy vedelni, vagy éppenséggel gondolni és hinni akar. Én a magam részéről nem hiszek Istenben. De ha látnám, hinnék.

Isten csak egy kifejezés, egy szófordulat, amit akkor használsz, ha látod, hogy a nehézkedés törvényének engedelmeskedve nyakig merülsz a szarba. Nincs Isten, semmiféle Isten.

Aki nem tanul a múltból, azzal bűnhődik, hogy megismétli a régi tévedéseit.

Tisztában van-e vele egyáltalán az emberiség, milyen csodálatos dolog egymás karjába bújni és egyhuzamban akár órákig is ott időzni a meleg fészekben? Egyesek bizonyára tudják ezt, de ők vannak kisebbségben. Az ölelkezés titkát csak az érti igazán, akinek hosszú ideig nélkülöznie kellett ezt az élményt.

Az élet olyan, mint a péntek egy szappanoperában. Megadja azt az illúziót, hogy minden lezárul, aztán hétfőn ugyanaz a szar kezdődik újra.

Ha valami rosszat látsz, hunyd le a szemed, és gondold azt, hogy nincs is ott, és mire kinyitod, már nincs is ott.