A rosszindulatú szóbeszéd felettébb helytelen, de olykor nagyon sok igazság búvik meg benne.

Az előítélet a legfőbb ellenségünk. Mert láthatatlanná teszi a láthatót is.

Szerintem egészen normális hozzáállás, amikor valaki követi a parancsokat, de megvan a maga véleménye.

Azok tudnak jól tárgyalni, akik megtanulják tisztelni mások elgondolásait, még az olyan esetekben is, amikor nem értenek egyet.

A középszerűségen ugyanúgy nem lehet segíteni, mint ahogy a fehér ruhából sem lehet a végzetes pecsétet kivenni. Ha egyszer folt esett valamin, az ott marad örökké.

A vélemény nagyon finom, megfoghatatlan dolog, szavak nélkül is lehet érezni.

Mindenki úgy gondolja, hogy igaza van. Mindannyian virágzó teljességgel ülünk tudatunk csarnokának a közepén.

A véleményünknek nem a valószínűsége számít, hanem hogy mennyi kárt okozhat.

Nem érdekel, mit gondolnak rólam az emberek, mindig úgy tartottam, jobb, ha félnek tőlem, mint ha szeretnek. Mert aki fél tőled, az nem fog elárulni, de akivel laza vagy, könnyen elad, legyen az a barátod vagy a barátnőd.

Az az elképzelésünk, amelyet egy-egy ismerősről tartós módon formáltunk, jó időre süketté vagy vakká tesz vele szemben.

Nem az elkövetett rossz alapján ítélnek meg minket, hanem a nem elkövetett jó alapján.

Én meg merem mondani, ha tetszik valami. Nem vagyok sznob, aki először fellapozza az irodalmi lexikont, s csak azután tapsol!

Nem lenne jó, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk, a vélemények különbözősége teszi lehetővé például a lóversenyt is.

Valamennyi jelentős felfedezést elszántság és tehetség hozott létre olyasmiből, ami a közvélemény szerint tévedés volt.

Különös, de gyakran megesik, hogy életünk fontos személyiségei első látásra egyáltalán nem tetszenek nekünk.