Nekem nincs több véleményem. Élete végén az ember rájön, hogy éveken át ugyanazt az igazságot erősítgette magában. De ez az igazság, ha nyilvánvaló, önmagában is a lét iránytűje lehet.
Ami engemet illet, elegem van azokból az emberekből, kik meghalnak egy eszméért. És nem hiszek a hősiességben, mert tudom, hogy az könnyű dolog, és rájöttem, hogy gyilkos. Engem csak egy dolog érdekel: élni és meghalni abban, amit szeretünk.
Úgy hiszem, hogy még ha valaki kíméletlenül a lelkedbe tapos is, akkor sem szabad rögtön "gyűlölködésnek" minősítened a véleményét. Minden kritika hasznos lehet, ezért érdemes végiggondolnod.
Igazán nem az én problémám, ha az emberek azt gondolják, hogy furcsa vagyok.
A tudós, ha a tudományágán kívül eső problémával foglalkozik, ugyanolyan ostoba, mint akárki más - ha pedig nem tudományos dolgokról beszél, a szava éppolyan naivnak hangzik, mint mindenki másé, aki szintén járatlan a kérdésben.
Azt gondolom, hogy a hal finom, ám ugyanakkor azt is, hogy az eső nedves. Hát ki vagyok én, hogy igazságot tegyek ebben a kérdésben?
A csupán ítélkező tekintet... csak kívülről lát. Átélés nélkül. Hűvösen és érzéketlenül. Ezért a látása nem valóságos. Hiányzik belőle a másik lélek átélése. A kettő csak együtt mutat igaz képet másokról.
Áldlak sors, hogy biróvá nem tevél.
Mi könnyű törvényt írni pamlagon -
Könnyű itélni a felűletesnek,
És mily nehéz, ki a szivet kutatja,
Méltányolván minden redőzetét.
Jó és Rossz Isten előítéletei.
Mindig másokkal vagy elfoglalva, ez a te problémád - társadalomba születtél, társadalomban élsz, és ott is halsz meg. Egész lényed át van itatva a társadalommal. A társadalom pedig nem más, mint megannyi kis szem, mely rád szegezi a tekintetét. És te sokat adsz e szemek véleményére. Ha mindenki azt mondja, hogy te egy jó ember vagy, akkor jól érzed magad. Ha mindenki úgy gondolja, hogy rossz ember vagy, akkor kezded magad rosszul érezni. Ha mindenki azt mondja, hogy te beteg vagy, akkor kezded magad tényleg betegnek érezni. Az identitásodat kívülről, másoktól gyűjtöd be - valódi identitás helyett hipnózisban élsz.
Az idősebbeknek mindenről megvan a véleményük s mindig tudják, hogyan cselekedjenek. Nekünk sokkal nehezebb kitartani a nézeteink mellett olyan időkben, amikor minden idealizmust a sárba taposnak és kipusztítanak, amikor az embereknek csak a legvisszataszítóbb tulajdonságait látjuk, s megrendül az igazságba, a jogba és Istenbe vetett hitünk.
Egyik ember sem tilthatja meg a másiknak, hogy véleménye legyen valamiről, bármily fiatal is az a másik.
Hűséges vagy, mert kimondod, amit érzel. Nincs annál rosszabb, mint amikor valaki összetéveszti a hűséget azzal, hogy minden hibát szó nélkül elfogad.
Vigyázat! Ízlés dolgában az "érettség" problematikus kategória.
Ha valaki eszmékért vagy eszményképekért száll szembe veled, fogadd el a kihívást - mert nincs olyan pillanata az életnek, amelyben ne lappangana a konfliktus, melynek néha napvilágra kell kerülnie.