A saját cselekedeteik szerint kell megítélnünk az embereket, nem pedig aszerint, hogy milyen cselekedetekre késztetnek másokat.

Mit törődsz vele, mit beszélnek rólad? Lényeg, hogy te tudod, mi az igazság! Más úgyse számít!

Valóságos ítéletre csak az képes, aki elfogult, de mert elfogult, mégsem ítélkezhet. Eszerint a földön nincs mód arra, hogy ítélkezzünk; itt csupán az ítélet lehetőségének visszfénye csillog.

Soha ne kedvezz azoknak az embereknek, akik a legjobban hízelegnek neked, hanem azokra figyelj, akik jót akarva merészelik a nemtetszésedet vállalni.

Könnyen ítélkezik az, akinek kényelmes élete van.

Egyetlen dologra nem vagy képes: mások helyett élni és teremteni, hiszen nem gondolkozhatsz az ő fejükkel. Ha megpróbálod rájuk erőltetni a saját véleményedet, hasonló helyzetet szabadítasz magadra. Hagyd, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa legyen.

A gonosz embereket elpusztíthatják, de a félrevezetett jó emberekkel semmit sem lehet kezdeni.

Nincs csúnya hely azok számára, akik felismerik Isten teremtményeiben a jót és szépet.

A dogma halálával születik az erkölcs.

A vallás egyik legártalmasabb hatása, hogy a morált el akarja választani az emberek és a többi élőlény szenvedésétől. A vallás alapján az emberek erkölcsösnek képzelik azokat a törekvéseiket, amelyeknek nincs semmi közük a szenvedéshez, vagy annak enyhítéséhez. Mi több, egészen immorális törekvéseket is erkölcsösnek vélhetnek - amikor pontosan ezek a törekvések okoznak szükségtelenül másoknak rettenetes szenvedést. Ezért lehet, hogy Önök, keresztények, néha "több" erkölcsi energiát fektetnek be az abortuszellenes küzdelmükbe, mint a népirtások ellen. Ezért érdekli Önöket sokkal jobban az embriók sorsa, mint az őssejt-kutatás életmentő lehetőségei. És ezért képesek az óvszer ellen prédikálni fekete Afrikában, ahol minden évben milliók halnak meg AIDS-ben.

Aki dicsér minket, annak ritkán vonjuk kétségbe a szellemi képességeit.

A fizikában nincs demokrácia. Nem mondhatjuk, hogy egy másodrendű fickónak a véleménye annyit ér, mint Fermié.

Ha van belső Vezetőd, ne hallgass senki másra. Ha nincs, akkor se hallgass senkire, hanem keresd meg Őt. Senki sincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondhatna feletted. Figyeld meg a bírálódat: önmaga felett sem tud ítélkezni! Tisztán látni bennünket csakis isteni szemmel lehet, de ezzel senki sem rendelkezik.

Az emberek zöme, még azok is, akik a legbonyolultabb problémákat játszi könnyedséggel fogják fel, ritkán fogadja el a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb igazságot, ha annak következtében arra kényszerülne, hogy elismerje, mások előtt is büszkén hangoztatott és élete fonalába nagy gonddal, apránként beleszőtt megállapításai tévesek.

Minden kritika: önvallomás. A kritikus önarcképe, és a saját öntévesztéséről tett beismerés.