A nacionalizmus gyerekbetegség, az emberiség kanyarója.

Akármilyen szélsőséges legyen is egy eszmeáramlat lapja, az sose fogja kielégíteni a legszélsőségesebb párthíveket.

Érhet-e pártot nagyobb baj annál, mint hogy aggastyánok képviselik, amikor már az eszményeit is kivénhedtséggel vádolják?

Leszállíthatunk egy flanelöltönyös fickót a Piccadilly metróvonal egyik szerelvényéről, és bezsuppolhatjuk a Brooklynba tartó metró egyik kocsijába. Valamennyire biztos megváltozik tőle - a hangulata feltétlenül -, de így is marhapástétomra éhesen jön fel az alagútból.

Akik paradicsomot ígértek nekünk a Földön, sohasem teremtettek mást, csak poklot.

Elképzelni sem lehet, mi lenne, ha a történelem kerekét nem vezéri ambíciók és átvert tömegek mozgatnák, hanem az egyszer csak az értelem medrében haladna tovább.

Ha egy nyitott társadalom nem képes megvédelmezni a polgárait, akkor nem sokáig marad nyitott. Az a társadalom, amely nem harcol a szabadságért, el fogja veszíteni azt.

A korrupció nem csak gazdasági károkat okoz, de a közhangulatot is mérgezi.

Nem vagyok hívő, számomra csak az ember mindenható, de nem az egyén, hanem az örökké létező, meghaló-újraszülető sok-sok ember, mondhatni a mindig jelen levő összesség, s véleménye, szeretete vagy éppen közönye.

Csak egy pártot ismerek: az igazságét.

A fent és a lent nem létezhetnek egymás nélkül. Gondoltál már erre? A jóságnak csak akkor van értelme, ha van gonoszság is. Valami csak akkor lehet nagyobb, ha létezik kisebb is. A magasabb rendű civilizáció csak akkor lehetséges, ha az alacsonyabb rendű ösztönöket száműzetésbe küldjük, le a csatornákba, a bányákba, a magánklubokba, vagy el a távoli gyarmatokra.

Minden esetben, amikor egy feladat megoldása lehetetlennek tűnik, a nőkre bízzák annak megoldását.

Egy demokráciában a királyok, a nemesek vagy az értelmiségiek ne határozzanak el semmit. Döntsön a nép. Hibázni fog, de azért maga lesz felelős.

A politika olyan, mint egy malom, amelybe mindennap vinni kell az őrölnivalót. A politika éhes malom és telhetetlen. Talán ez az alaptörvénye.

Nem feltétlen arról kell megítélni egy-egy díjat, hogy kik alapították, sokkal inkább, hogy kiről van elnevezve, és az évek során milyen kiváló személyek vehették azt át.