Mikor jó egy döntés? Csak utólag derül ki.

Nem cselezheted ki a sors akaratát azzal, hogy a partvonalon álldogálsz, és alacsony tétre fogadsz az élet versenyén. Vagy beszállsz, és mindent kockára teszel a játékban, vagy teljesen kimaradsz belőle. De ha nem játszol, akkor nem is győzhetsz!

A bajban nem kiabálni és sírni kell, hanem gyorsan cselekedni.

Magadra ítéllek.

Én üdvömet találom-e vagy kárhozatomat, ha szívem dobogására hallgatok? Aztán hallgatott szíve dobogására.

Mindaddig, amíg újabb és újabb kockázatot vállalsz, a félelem elkísér.

Aki reményre szorul, az vagy ne a Földet válassza, vagy ne vegye túlságosan komolyan az itt folyó játékokat.

A bizonytalanok mindig mindent túlbonyolítanak.

Ha valaki indulatból mond vagy tesz valamit, annak soha nem lesz következménye, ha valaki indulatból hoz meg egy döntést, azt soha nem fogja betartani. Soha. Az indulat elszáll, és ottmarad a kimondott szó súlya.

Kifogytam az emberi eszközökből, ördögiekhez kell folyamodnom.

Vannak dolgok, amelyek megérik a következményeket.

Láttam magam, ahogy ott ülök a fügefaág hajlatában, és éhen halok, pusztán azért, mert nem tudok dönteni, melyik fügéért is nyújtsam a kezem. Kellett volna mindegyik, de ha valamelyiket választom, ez azt jelenti, hogy a többit elveszítem, és ahogy ott ültem, tanácstalanul habozva, a fügék egyszerre ráncosodni kezdtek, feketedni, és egyik a másik után pottyant le a földre, a lábam elé.

Csak akkor légy jó, ha a rosszalkodás nem szórakoztatóbb!

A benső szándék mindig megelőzi a külső tettet, s ezért kivétel nélkül minden ember történelmének nemcsak áldozata, de felelőse is!

A kegyelem kapuit mind bezárom
S a zord szivű, a vásott katona,
Vérengező kezével, szabadon,
Pokol-tág lelkismérettel dühöng.