Ha az ember választhat, akkor válassza a boldogságot. Még ha fél is az ember, csak akkor tudhatja meg, milyen a boldogság, ha beleugrik.

Nem elég a tehetség: a sikerhez alázat is kell.

Mindenki a saját univerzumának központja. Ez így van rendben.

A felnőtt élet ilyen: ad valamit, de el is vesz. És folyton választás, döntés elé fog állítani.

Az sz betűs szót kimondani kábé annyi, mint kivégezni saját magadat. Keresztülgyalogolni önmagadon. Megadni magad. Kiadni magad totálisan. Védtelenné válni. Elveszíteni önmagadat. Dalban elmondani az egészen más. De belemondani a másik szemébe?

A csajok imádnak ábrándozni olyasmiről, amit elveszettnek hisznek, és előszeretettel sajnálkoznak amiatt, ami meg sem történt.

Nincsenek konkrét jelek, csak sejtések, megérzések és félelmek. Hogy már nem szeret. Hogy már mást szeret.

Sosincs olyan helyzet, amelyen ne lehetne változtatni. Az a legnagyobb szabadság, hogy bármikor, bármilyen elhatározásodat megváltoztathatod.

A szerelem az szerelem. Nincs mit megfejteni rajta, mert úgysem lehet megfejteni. Engeded, hogy megtörténjen, ennyi.

Az álmaink azért vannak, hogy újraálmodjuk őket akkor is, ha összetörtek.

Állandó harc lenne az életem, ha nem hagynék rá egy csomó mindent. Amikor tükörbe nézek, néha alig ismerek magamra... Mintha már nem is én lennék... Már eltűnt az egyéniségem egyik része. Mert abszolút nincs kedvem harcolni. Hagyom magam... elnyomni.

Tizenhét másodperc. Mindössze ennyi ideig kellene összpontosítanod a vágyadra, tisztán, hittel, boldogan, várva, hogy beteljesüljön. És akkor be is fog teljesülni. Minél többször tizenhét másodpercig gondolsz rá, annál közelebb lesz hozzád. És a végén elérkezik.

Néha azzal is nehéz megküzdeni, ha álmaid valóra válnak.

Az ember életét a gondolatai alakítják. Ha a rosszra figyel, akkor csak a rosszat veszi észre maga körül, és az tölti be egész lényét. Ellenkező esetben szabadon marad a gondolatainak "fenntartott hely" egy része - legalábbis így tapasztalta -, és ebbe a szabadon maradt részbe beszivároghat valami jó is. Ha valaki dagonyázni akar a rosszban - hát csak tessék, de akkor ne csodálkozzon, hogy nem történik vele semmi jó.

A jónőségnek semmi köze ahhoz, hogy mit mutat a tükör. A jónőség lényege, hogy belül szabad vagy. És bízol. Magadban, és egy kicsit azért másokban is... érted? Ha viszont nem bízol, akkor mindig frusztrált, görcsös kiscsaj maradsz. Nemhogy táncolni nem fogsz tudni, hanem élni sem. Élni, csupa nagybetűvel!