Az önként vállalt bebörtönöztetés sokkal nehezebben elviselhető, mint a kényszerű rabság. Az a tudat, hogy jogában és módjában áll bármely percben szabaddá lennie, megmérgezi a börtönben töltött idejének minden pillanatát.

A szabadban való alvás, és a tehervonaton való utazás, meg a valódi szabadság egyetlen alternatívája az volt, hogy beülök egy diliházba, és több száz más ápolttal együtt a tévét bámulom és hagyom, hogy felügyeljenek rám.

A végzés, amelyet másokra kimondunk, visszaszáll a fejünkre, s bizony némi rombolást is végez.

Amit eltilt a cenzor, közhírré is teszi.

Soha többet nem állok szóba a sötétebbik felemmel.

Nem tudnék választani. És az is lehet, nem azért nem tudnék választani, mert egyikükben sincs meg mindnyájuk szorzata - a közös többes -, de a nemeket nem tudnám kimondani. Mert ha igent mondanék egyre, az összes többire nemet kellene mondanom.

Két rossz közül mindig a kisebbiket kell választani.

Minden helyzetben létezik egy csipetnyi szabadság, amely lehetővé teszi a felelősségteljes döntéseket.

Nem vagyok része semmilyen struktúrának, ez ellen mindig is küzdöttem. Azokkal járok össze, akiket kedvelek, oda megyek, ahová akarok, azért olvasom el ezt vagy azt a könyvet, mert érdekel, és nem azért, mert feltétlenül illik elolvasni. És az egész életem ezen alapul.

Nem teszem meg azt, ami a legkézenfekvőbb lenne: nem próbálok meg találkozni vele, mert nekem az kell, hogy ő keressen föl engem.

Jobb kiugrani egy helyzetből, akkor is, ha kicsit megégünk, de élünk, és készek vagyunk a cselekvésre.

A fény harcosa tudja, mi az, amiért érdemes harcolni. Megérzései és hite alapján cselekszik. De vannak emberek, akik olyan harcba hívják, ami nem az övé, olyan harcmezőre, amit nem ismer vagy ami egyszerűen nem érdekli. Az ilyen emberek olyan küzdelmekbe akarják bevonni a harcost, melyek nekik nagyon fontosak, de neki nem jelentenek semmit. Ezek gyakran hozzá nagyon is közel álló emberek, akik szeretik őt, bíznak az erejében, és mindenáron meg akarják szerezni a segítségét. Ilyenkor mosolyog, és biztosítja őket a szeretetéről, de nem fogadja el a kihívást. Az igazi harcos egyedül választja ki magának a harcmezőt.

Meghiúsulhat az álmod, ha megengeded, hogy az ördög hangja befolyással legyen a gondolataidra és a döntéseidre.

Bölcsességre vall, ha valaki mindig meg tudja különböztetni a megalkuvást a kompromisszumtól, és nagy akaraterőre, ha mindig csak az utóbbit fogadja el.

Ahogy a múltat, úgy a jövőt sem lehet "megváltoztatni" a jelenben hozott döntéssel. Ugyanis bármilyen döntést is hozzunk, mindig az a jövő következik be, amely a döntésünk által már "meg van változtatva".