Félsz kimondani a szót, nehogy elveszítsd, amit jelent.
Én se voltam soha szerelmes. Ezt még sohase éreztem, amit tőled érzek. Szerelem.
Két csinos nő közül az egyik mindig ideges a másiktól, de az talán még gyakoribb, hogy kölcsönösen utálják egymást.
Ha ez a fiú sokat mellette lenne, olyankor is, amikor ideges és jóformán önmagát se bírja elviselni, csak annyit kellene tennie, hogy belenéz a szemébe, és ettől a nyugodt szempártól rögtön lecsillapodna.
Most megint eszembe jutott, hogy egyszer megkérdezted, van-e nekem rendes nevem is, mert te azt nem tudod, igen, akkor két napig bőgtem, és most is bőgni volna kedvem, ahogy eszembe jut. Annyit se számítottam neked, hogy a nevemet tudd, ha nem is valami extra név, de szép név...
Több az esély a sikerre, ha az ember nem annyira a saját erejére, inkább a mások hibáira épít, tartalékolja a saját energiáit, és kihasználja az ellenfele gyengéit.
Az életet nem lehet tanfolyamon megtanulni. Vagy alkalmas valaki, vagy nem, erről van szó.
Visszamenőleg semmit sem lehet korrigálni, fölösleges éppen neked mondanom. Amit már jóvá kell tenni vagy tétetni, az egyszer már mindenképpen megtörtént, praeteritum perfectum, és ami megtörtént, nyomot is hagy. Ha valaki összeégeti magát, hiába plasztikázzák elfogadhatóvá a küllemét, mindig viszolyogni fog a tűztől, de tán még a melegtől is.
Honnan és miért táplálódott belém, hogy ha valami nagyon jó adódik az életemben, rögtön társul hozzá az a rossz érzés is, hogy elmúlhat - mert ami nem eleve adott, hanem keletkezett, el is tűnhet...
Ki törődjön az emberrel, ha nem a barátai, akik ismerik, és azért lettek a barátai, mert valamikor az adott fickóval egyformán gondolkodtak?
Úgy jó, amilyen vagy. Ezért tudnám elképzelni, hogy ne csak a feleséged legyek, hanem a szeretőd is.
A legtöbb férfi azzal teszi tönkre a tekintélyét a felesége vagy a szeretője szemében, hogy ha kutyaszorítóba kerül, nekiáll hisztériázni, akár egy buta nő.
Alapszabály, öregem, hogy addig aludni, amíg lehet, de mindig időben ébredni.
Mindenkinek kell, hogy valahol ő legyen a középpont.
Ha vonatra ülök, az nekem olyan ünnep, mintha színházba mennék. Ácsorogni vagy üldögélni sok ember között, oda se figyelni, mit beszélnek, de valahogy mégis hallgatni őket... ez nekem szórakozás a szó szoros értelmében.