Életed során nem csupán egy hegyet, hanem egy egész hegyláncot kell megmásznod. Ez olyan, mint a színes karateövek. Hiába szerezted már meg az egyiket, de a feketéért még keményen meg kell küzdeni.

Amikor már azt hiszed, hogy feljutottál a csúcsra, és hátradőlve büszkén tekintenél jól elvégzett munkádra, akkor az élet mindig újabb kihívásokkal rukkol elő. Gyakran ezeket csak púpnak érezzük a hátunkon, máskor meg érdemesnek tűnik belevágni. Így megy ez. A kihívások elől nem szabad megfutamodni, a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket.

Az élet furcsa, zegzugos útjai sohasem oda vezetnek, ahová eleinte hisszük. Az ember még csak nem is sejtheti a végzetét.

Ha pusztán a szeretetünk életben tarthatta volna, akkor háromszáz évig élhetne. Azonban néha még az sem segít, ha valakit tiszta szívből szeretünk, és minden porcikánk azt kívánja, hogy ő boldog legyen.

Nem mindenkinek valók a nagy kihívások. Csak néhány kiválasztottnak. A többiek pedig, akik a bűvös körön kívül rekedtek, úgysem érthetik.

A bánat egyetlen gyógyszere a napfény, a friss levegő, a kellemes társaság és a jó zene.

Néha nem árt kimondani azokat a szavakat, amelyekre máskor csak gondolunk.

Közös életük atolljai éles körvonalakkal emelkedtek ki az emlékezés tengeréből, részletek millióinak uszályait húzva maguk után.

Az emberek gyakran hajlamosak rá, hogy az elveszett kedves mását keressék, ami mindent megnehezít. Lehetetlen megmaradni valakinek az árnyékában, miközben a nap mozog az égbolton.

Sohase érd be az álmaidnál kevesebbel. Valahol, valamikor, valahogyan, úgyis megtalálod őket.

A dolgok azért történnek egy bizonyos módon, mert elszúrunk vagy elszalasztunk ezt-azt, ostobaságokat csinálunk, néha egyszerűen nem látunk a szemünktől. Rengeteg gógyi és kurázsi kell ahhoz, hogy azt tegyük, amit kell, és nem mindenki képes erre. Néha időbe telik, míg kispekuláljuk a megoldást, és akkor már késő. De helyre kell hozni, ha lehet. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, amint elfuserálódnak a dolgok, mi meg csak sopánkodunk, hogy a sors így akarta.

Az a feladatunk, hogy segítsük és támogassuk, nem pedig, hogy elítéljük egymást.

Már nem rettegett annyira a haláltól, mint régebben, tudta, hogy bármikor bekövetkezhet, akár félünk tőle, akár nem.

Talán nem kaphatunk meg mindent az életben. Nagy szerelmet, szenvedélyt, álmokat. Talán végül jobban járunk egy kis szerelemmel, álmok nélkül.

Ha nem engeded, hogy valaki szeressen, egyszer nagyon magányos leszel.