Az igazi önismeret nem azt jelenti, hogy megismered tested és lelked rejtett jó és rossz tulajdonságait, hanem hogy megismered azt, aki mindezt látja benned. Megismered a Látót. Aki lát - és irányít.

Ha túlságosan szigorú vagy, nem helyes, sőt, baj, de mégsem olyan nagy baj, mint a szigor hiánya.

A tisztánlátás azt jelenti, hogy nem vagy belekeveredve a világba. Nem azonosulsz semmivel - csak nézed. Felülről. Kívülről. Személytelenül. Mintha nem is te lennél. Nézed, mint magasból egy tájat, utazásod térképét; látod, hol vannak a múltadból eredő ösvények, hol tornyosulnak előtted az akadályok, a veszélyes csapdák, és fölismered sorsod rejtett összefüggéseit.
Aki valóban látni akar, az nem fél látni.

A baj nem arra való, hogy kikeveredjünk belőle, hanem, hogy megtapasztaljuk mélyen fekvő okát, és tanuljuk meg legyőzésének külső-belső taktikáját. A legtöbb ember azonban sem egyéni, sem közösségi tragédiáiból nem tanul - s ezért állandóan ismétli azokat. Szellemi mesterek legnagyobb szomorúsága, hogy az ember régóta semmiből sem tanul.

Merj néha bátran önmagad ellen gondolkozni! Néha az ellenséged fejével is. Roppant hasznos!

Még egy szörnyeteg is álmodik rosszat - mert álmában tudja, hogy szörnyeteggé vált, s ez nincs jól. Ne hidd, hogy egy tömeggyilkosnak nincsenek iszonyú álmai.

Szellemi szemünk megvakult, isteni lényünk a tudattalan legmélyére süllyedt - így jelent meg a túl okos, túl önző, túl boldogtalan, túl hazug, túl racionális, túl magányos és egoista emberi faj a földön, melyhez mi is tartozunk. Nincs senki közöttünk - a szenteket is beleértve -, aki teljesen mentes lenne mindezektől.

A bölcset nem onnan ismered meg, hogy mindentudó, hanem onnan, hogy minden szava mögött ott van saját töröttségének és tökéletlenségének a beismerése. Tudja, hogy még egy Stradivari hegedű sem szól elég szépen.

Minden példaképemnek, akit követtem, magánútja volt. A világ régóta olyan beteg, hogy nem szabad közösséget vállalni vele. Csak annyira, amennyire a túlélésed érdekében feltétlenül kell. Neked is azt mondom: járj magánúton. A saját fényed világítson, mint homlokon a bányászlámpa. És a gyermeked homlokán is gyújtsd meg a saját lámpáját. És persze, fogjátok... fogjuk meg egymás kezét! Bármilyen veszett, hazug és elvetemült a világ - egyre többen lesznek a kevesek.

A holt hit tartós, de úgy, mint egy múmia. Évezredekig is eláll. Üveg alatt, és nem szabad friss levegőt engedni rá, mert szétporlad. Az élő hit naponta képes megújulni.

A lelki sebeket két dolog gyógyíthatja - a fölismert igazság és az igazi szeretet. Beteg világ az, ahol soha semmi nem oldódik meg. Néha ezer év alatt sem. Ahol a hazugság nem lepleződik le, és a gyűlölet nem szűnik meg soha.

Azt kérdezed, mikor jön el a világ vége. Nem vetted észre, hogy régóta benne vagyunk már?

Mély meditációban megtudhatod, amit csak a halálban fogsz majd átélni, hogy éned csak egy földi szereped, tested a jelmezed, amelyet, ha végigélted a sorsodat, levetsz. És ráébredsz, ki az, AKI játszik benned. Érdemes megismerkedni vele. Csodálatos élmény!

Sérelmünktől nem könnyű szabadulni, mert ezer érzékeny idegszállal van belenőve a lelkünkbe. Ha húzták már fogadat, tudod, miről beszélek: akármilyen fájós az a fog - a tiéd! Nem szívesen adod.

Az embernek azzá kell válnia, amit meg akar ismerni. Fölfedezheted egy hangya szerveinek működését, sejtjeit ezerszeres, molekuláit tízezerszeres nagyításban láthatod, megfigyelheted viselkedését, szerveit ingerelheted, és kísérletileg sokféle módon vizsgálhatod - de hogy milyen hangyának lenni, azt nem tudod. Azt csak ő tudja. És az Isten.