A valóság fájdalmas és tökéletlen, ilyen a természete, ezért különböztetjük meg az álmoktól.

Bármennyire megedzett is bennünket a veszedelem, akármennyire elkészültünk is rá, mégis mindig ráébredünk szívünk dobogásáról és testünk remegéséről, hogy milyen hatalmas különbség van az álom és valóság, a terv és a kivitele között.

Lehet, hogy valójában mégis lapos a Föld, csak valami okból titokban tartják.

Senki sem látja a valóságot olyannak, amilyen.

A tréfa nem vágyirodalom, hanem
a legigazibb realitás. Nem azt fejezi ki,
aminek lennie kellene, hanem azt, ami van.

Ha az ember meglátja az igazságot, ha nem csupán hisz benne, hanem valóban átéli és megtapasztalja, hogy létezik élet a halál után, értéktelenné válik a szemében mindaz, amit addig értékesnek hitt, jelentéktelenné mindaz, amit fontosnak tartott. A tudáshoz, az igazsághoz vezető sötét, elrejtett ösvény fényes, kivilágított sugárúttá változik előtte. Ha a valóság kiderül, vége lesz az általunk ismert világnak.

A valóságtabletta keserű gyógyszer, de megakadályozza a remények elvesztése utáni összeomlást.

Az illúzió különös dolog, hiszen saját érzékszerveink kapuin keresztül érkezik valami információ, ami oly erős valóságérzetet kelt, hogy gyakran minden további nélkül elfogadjuk, és csak nagyon ritkán kérdőjelezzük meg.

A regényes látásmód sokszínűvé árnyalja a világot, olyanná, amilyen az valójában.

Tudatosulni kezdett benne, hogy felette ott az ég. A csillagokkal teli társ, mely mintha sok-sok szemével figyelné őt.

A szerencsétlenség elveszti fullánkja leghegyesebb éleit azokon, akik elfelejtették a szemfényvesztő reménységeket.

Az elme a valóság gyilkosa. Ha meggyilkolom a gyilkost, akkor megtalálom a valóságot.

A látás igen meggyőző dolog. Ha látunk valamit, nem kételkedünk benne, hogy igaz. Ránézünk és azonnal tudjuk, mi az, tudjuk, hogy ez a valóság. Abszolút, teljes bizonysággal. Nem kell hozzá sokféle magyarázat. Nem kell hozzá találgatás.

Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon.

Ahogy a valóságban megtörtént dolgokat el tudjuk felejteni, az is lehet, hogy néhány olyan dolog, ami sohasem történt meg, úgy él az emlékezetünkben, mintha megtörtént volna.