Az ember sír a bölcsőben, amikor megszületik, és azután minden nap elárul neki valamit arról, hogy miért sírt.

Az ember sem tanul semmit tévedés nélkül. Életem során sohasem féltem attól, hogy tévedek.

A rugalmasság sokkal hasznosabb, mint a passzivitás, vagy az ellenállás; ha még a legfájdalmasabb tapasztalatokat is a magunkévá tesszük és aktívan felhasználjuk őket, sokkal hatékonyabban fogunk megküzdeni a nehézségeinkkel.

Az világ megy tovább, csak mi topogunk egy helyben.

Az az ember, aki keresi önmagát, magára is fog találni, vagy legalábbis közelebb kerül önmagához. És azokat az embereket is megtalálja, akik neki ezen az úton segíteni tudnak.

A legnagyobb vágyam tudod, mi?
Tulajdon árnyam átugorni.

Ahogyan a fa minden évben ugyanazt a gyümölcsöt hozza, és az mégis mindig új, ugyanúgy a maradandó értékű gondolatokat is állandóan újra kell alkotni.

Álmodni azt jelenti, hogy mindig elégedetlenek vagyunk, de nem szeszélyből vagy közönséges méltatlankodás miatt. Ez annak az embernek az elégedetlensége, aki egy jobb világot keres, és nem elégszik meg azzal, amit már elért. Ez annak az embernek az egészséges becsvágya, aki a jövőben a fejlődés lehetőségét látja, és szeretne benne aktívan közreműködni. Ez a többre és jobbra törekvés, önmagunkért és másokért, a máért és a holnapért. Az emberek néha összetévesztik az álmodni tudást az álmodozással, amikor az elme és az érzelmek összevissza csaponganak, és inkább kerülik a valóságot, mint hogy változtassanak rajta.

Soha ne akarj különb lenni másnál. De mindig akarj különb és több lenni tegnapi önmagadnál.

Az a felnőtt férfi, aki ragaszkodik gyermekkorának elképzeléseihez, nem gerinces, hanem imbecillis hülye.

A tapasztalat olyasvalami, amihez csak közvetlenül az után jut az ember, hogy szüksége lett volna rá.

Csakis úgy juthatunk valaha is följebb, ha már tudunk kételkedni önmagunkban.

Ha nem akarok több lenni adott önmagamnál, akkor cserbenhagyom a másikat, elárulom magamban az angyalt.

Akik vereségnek érzik az újulást, azok felett az elmúlás győz, amely ellen felesleges hadakozni.

Semmiféle magatartás nem jogosult, mely az emberi renden kívül akar felépíteni egyfajta életrendet és napirendet. Az ember számára a világ dolgainak és a cselekedeteknek addig van csak értelmük, amíg hatni akarnak az emberekre, s együttműködnek az emberi világgal. Ez az együttműködés lehet közvetlen és lehet közvetett. De saját érdekből senkinek nincs joga élni, igen, még alkotni sincs joga.