A múlt idegen ország, már nem felelek azért, ami ott történik. A kor feloldozza az embert a bűnei alól.

A fájdalom sohasem hiábavaló.

Ha valaki állandóan elfojtja azokat az értelmetlen ösztönöket, amelyek arra indítják, hogy vakmerően veszélynek tegye ki magát, az előbb-utóbb problémát okozhat. Még a legjózanabb és a legkiegyensúlyozottabb embernek is csak saját korlátozott tere van az ilyen nemszeretem érzelmek tárolására. Ha folyton elpakolod őket, betömöd az agyad hátuljába, eljön az a pont, amikor még egyet be akarnál szuszakolni, de a szekrény tele, a zár hirtelen eltörik, az ajtó felpattan, és minden rád ömlik belőle.

Egyesekben olyan vadul lobog a bosszúvágy, hogy egyik veszélyből a másikba sodorja, jóformán elégeti őket ez a mindent túlragyogó fény, vakká teszi őket a veszélyre, süketté az óvatosságra. Van, aki bátraknak nevezi az ilyeneket. Én bolondnak nevezem őket.

Csak a bolondok ugranak fejest az ismeretlenbe.

Nem vagyok se tudós, se feltaláló, de rémlik, hogy a dolgok fizikája nem különbözik nagyban az élet fizikájától. A semmiért semmit se kapunk, s ha sokat akarunk kivenni, sokat is kell betennünk.

Ilyenek vagyunk. Adjanak meg mindent, amit kérünk, és rögtön rájövünk, hogy az túl sok.

A gyermeki reményeket a felnőttek nem tudják elképzelni. A két karjukban hordják törékeny álmaikat, várva, hogy a világ elgáncsolja őket.

Csodálatos dolog a félelem. Nem csak gyorsabban tud tőle futni az ember, mint hitte volna, hanem a várhatónál sokkal nagyobb erővel is felruházza.

Ígértem és hazudtam én épp eleget életemben, s az egyetlen különbség az volt, hogy melyik oldalról nézte az ember.

Legyen az életed utazás, haladj afelé, amire vágysz, hagyj magad mögött mindent, amit cipelni nehéz.

A barátok hasznosak. De ha már nincs olyasmijük, amire szükséged lehetne, rázd le őket.

Ha túl sok mindent hajítasz el a múltadból, hátat fordítasz akkori énednek. Ha körülnyirbálod, egyben újraalkotod magad, ez igaz, de az ilyen farigcsálás valahogy mindig lekicsinyít, és a végén semmi sem marad belőled.

Az, amit egy civilizáció képes megőrizni az előzőből, többet árul el róla, mint az, amit örökül hagy a következőre.

A hazugság édesen illatozik - az igazság gyakran büdös.