Néha olyan hirtelen és olyan hevesen történnek a változások az életben, hogy nincs idő feldolgozni őket. Időre van szükség, hogy leülepedjen az élmény, és a nyugalom csak akkor következhet be, ha az ember agya elegendő ideig lötyögött ide-oda a koponyájában.
Szeretlek. Te vagy a testemen kívül dobogó szív. Nem érdekel, kivel kötöd össze az életed, hogy szőke vagy fekete hajú, kék vagy zöld szemű, nő vagy férfi, ha téged boldoggá tesz. Nekem csak ez a fontos. Azt kívánom neked, amit te szeretnél magadnak.
A tisztesség azt kívánja, hogy megbecsüljük azt, aki hajlandó kockára tenni értünk az életét, hogy mi tovább folytathassuk.
Azt kérted, hogy beszéljek. Ha ez neked gondot jelent, nem az a megoldás, hogy védekezni kezdesz, csak mert nem tetszik, amit hallasz. A megoldás az, hogy nem kérsz meg, hogy mondjam el a véleményemet.
Az embernek kell, hogy legyen társa az életben. Egy értékes partner. És ha ez megvan, akkor gazdagabb, mint bármelyik király vagy királynő az egész föld kerekén.
Az üzenetet megfelelően kell átadni, hogy hatása is legyen.
A sok akadállyal és ismeretlen dologgal teli jövő láttán az ember könnyen felnagyítja a rá váró veszélyeket.
Az élet nem egy étterem, ahol azzal rakja tele az ember a tányérját, amivel csak akarja. Nem döntheti el, mi lesz az előétel vagy a köret, és nem kérhet még, ha már csak három falat hús maradt, de elfogyott a krumplipüré.
Nagyon nehéz örülni a szerelmed boldogságának, ha azt valaki mással találta meg.
Ne érezd magad rosszul! A múlt elmúlt... akár jó volt, akár rossz, kőbe van vésve, és már nem változik. És nekünk ebből kell vigaszt merítenünk.
Mindig is itt voltál. Mindig itt voltál nekem... és a szívemnek. Meg a lelkemnek. Mindennek. Csak azt kívánom, bárcsak ne tartott volna ilyen sokáig, hogy összeszedjem a bátorságom.
Az üzleti élet egyik alapszabálya minden korban igaz volt: senki sem pótolhatatlan.
Az ember a tapasztalatoktól vált idősebbé, nem az eltelt időtől.
A krízishelyzetek gyakran még a legkeményebb személyiséget is meg tudták lágyítani - egy időre. A szomorúság, a döbbenet, a nagyfokú izgalom sebezhetővé tette az embert, aki ezért olyanokat mondott, amit rendes körülmények között nem tett volna, mivel a védőpajzsa leomlott. A szokatlan viselkedést nem lehetett vízválasztónak tekinteni. Nem egy száznyolcvan fokos pálfordulásnak volt a jele, ami után minden örökre megváltozott.
Az ember szeretheti vagy gyűlölheti őket, lehetnek vér szerinti vagy a szív által befogadott tagjai, a család azonban mindenki számára az oxigént jelenti. Nélküle nem lehet élni.