Mindig túlbecsüljük a következő két évben bekövetkezendő változásokat és alulbecsüljük a következő tíz év változásait.
A világ változatosabb és csodálatosabb, mint azt az emberek többsége gondolná.
A világ formája a mozgás - lényege a nyugalom.
A munka, a robotolás talán el tudja vonni az ember figyelmét a katasztrofális helyzetünkről, de akinek jut idő meditálni, hamar bekattanhat.
Budapesten nagyjából ugyanolyan az élet, mint máshol a bolygón, természetesen azért lehetnek komolyabb eltérések, de a világ nagy része és benne az emberek élethelyzete meglepően hasonlít egymásra.
A legtöbb ember egy szakma, a legtöbb ember egész nap baromságokkal foglalkozik, a legtöbb ember egy munkahely. Bemegyünk, kijövünk, robotokként viselkedünk, amennyiben rendesek vagyunk. Aki pedig nem rendes, az sem tudott ember maradni. Ez a világ bedarálja az embereket, nincs esély a kibontakozásra. Ez a világ egy őrült kombájn, kattog a világ, gépiesedik.
Meg kell találnunk a jégkorszak előtti tapasztalatokat, az algák, a szivacsok, a halak, kétéltűek, delfinek tapasztalatát. Törekedjünk a jóra, kevesebb rombolás, több építkezés.
A világ jó embereket eszik reggelire.
Hogy milyen a világ, amiben élünk, az tisztára lelkünk mivoltától függ.
Több milliárd évvel ezelőtt felrobbant csillagokból származó atomok száguldottak át az űrön, és a Földön azóta újrahasznosítjuk őket. Kivéve az alkalmankénti üstökösöket, meteorokat és némi csillagközi port, pontosan ugyanazokat az atomokat használtuk fel újra és újra, amióta a Föld létrejött. Megesszük, megisszuk, belélegezzük őket, belőlük állunk. Pontosan ebben a pillanatban mindegyikünk atomokat cserél mindenki mással, és nemcsak egymással, de az állatokkal, a fákkal, a gombákkal, a humusszal.
A világunk abban az értelemben oly csodálatos, hogy a csillagok ugyanazokból az atomokból állnak, mint a tehenek, és mi magunk is, meg a kövek.
Nem annyira kényelmes, mint inkább bámulatos az a világ, amit lakunk, nem annyira hasznos, mint amilyen szép, ennélfogva bámulnunk kell előbb, és örülnünk neki, mielőtt hasznunkra fognánk.
Vannak időszakok, amikor a világ újrarendezi önmagát, és ilyen időszakokban a helyesen megválasztott szavak képesek megváltoztatni a világot.
A világ labirintus, és a labirintus nyílása nem más, mint a világ szépsége.
Az univerzum egy levél az idő fáján, és ha eljövend az ősz, megbarnultan, szikkadtan hull alá a pokolba.