Vannak dolgok, amelyeket annak ellenére szeretünk egyedül csinálni, hogy "nincs bennük semmi rossz".

A magánszféra értelmezése kapcsolatfüggő, attól függ, hogy kikkel veszem körbe magam. A főnökömnek nem mondom meg, ha állást keresek. Anyámnak és a gyerekeimnek nem mesélek a szerelmi életemről.

Nem annyira a titok a fontos, mint a hozzá vezető utak. Azokon az utakon pedig végig kell menni.

Így történnek a csodák. Elszakítják a fátylakat és mindent megváltoztatnak, de nem engedik, hogy meglássuk, mi van a fátylak mögött.

A többségünk nem tudja, hogyan csinálják a bűvészek a mutatványaikat. Gyakran el is képesztenek. Nem értem, hogyan húznak elő nyulakat a kalapjukból, vagy fűrészelnek el úgy egy ládát, hogy a benne lévő hölgynek a haja szála sem görbül. De mindannyian tudjuk, hogy van rá tökéletesen ésszerű magyarázat, amit a bűvész el is mondhatna, ha éppen úgy hozná a kedve, de tökéletesen érthetően, esze ágában sincs. Akkor hát miért gondoljuk igazi csodának, ha egy pontosan ugyanilyen jellegű trükkre a "parajelenség" címkét ragasztja egy televíziós társaság?

Akinek nincs titka, érdektelen ember.

Minél többen tudnak egy titkot, annál nagyobb az esélye, hogy kitudódik.

Ne higyj nekem, ha dallásra
Látod nyílni ajkamat,
Gondolatot föd e dal, mit
Kimondanom nem szabad.

A bizonyosság, akkor is, ha keserű a tudás, mindig sokkal, de sokkal jobb, mint a nem tudás bizonytalanságában élni.

A hallgatózó embert megvetem. Valahányszor hallgatóztam, lelki konfliktusom volt utána. Higgyék el, hogy van abban valami, ami orgyilkosságra emlékeztet, midőn hallószervünkkel hátulról ledöfjük egy másik ember titkát.

A befolyásom titka az, hogy az mindig titokban marad.

Jobb, ha egy száj mögé vannak rejtve a titkok.

A titok ismerete láthatatlan hatalmat jelent, a titok birtokosa magasan a többiek fölött áll, egy kő- vagy bronzszobor megvetésével és magabiztos nyugalmával nézhet le rájuk.

Mindannyian őrizgetünk titkokat, mert nem akarjuk bántani azokat, akik szeretnek bennünket.

A házasság olyan, mint egy állandó átalakítás alatt lévő ház, amelyhez minden évben új szobákat illesztenek. A friss házasság kis bungaló; huszonhét év után már hatalmas, egyre terjeszkedő udvarházzá terebélyesedik. Óhatatlan, hogy ne akadjanak benne titkos zugok és tárolóhelyek, a legtöbbje poros és elhagyatott, de némelyik őriz néhány kellemetlen ereklyét, amit kár volt megtalálni.