Azért, mert meglátunk egy ajtót, még nem biztos, hogy be kell mennünk rajta.

Minden titok. Az élet és a halál titka megfejthetetlen. Megnyílik, ha akarod, de ahhoz oda kell adnod magadból sokat. Ha az ember ebbe az egyetlen bizonyosságba belegondolna, lerakná a nagyképűség, az önzés, a feneketlen hiúság fegyvereit. Ha tudnánk, hogy mikor van vége, biztosan másképp csinálnánk sok mindent. Nem biztos, hogy jobban, de igyekvőbben.

Néha megesik, hogy köt az adott szavad, és nem teheted azt, amit szeretnél. Nem árulhatod el, mert nem csak a saját titkodról van szó.

A világom tele van titkokkal, egymáshoz érnek, mint a dominók.

Számtalan dolog van, amit nem szeretünk tudni azokról, akik közel állnak a szívünkhöz.

A természet még számtalan meglepetést, sőt kelepcét rejt, de legfőképpen az ismeretlen dolgok, jelenségek, hatások és képességek kozmikus méretű raktára, amelynek a jelek szerint még az ajtaját sem nyitottuk ki.

Ketten is csak akkor tarthatnak titkot, ha az egyikük halott.

Nincs nagyobb gyötrelem, mint magadban hordozni egy el nem mondott történetet.

Mi más a jövő, ha nem titkok sorozata?

Mindenki csak a saját szíve titkait ismerheti.

Titkokat rejtegetsz, miket Énnek nevezel.

Volt Bem apónak egy tisztje, aki sértőnek érezte, hogy a vezére nem avatja be titkos terveibe, s négyszemközt szemrehányást tett neki bizalmatlansága miatt. Bem apó körülnézett a szobában, becsukta az ablakot, s suttogva kérdezte a tiszttől: "Tud Ön titkot tartani?" A tiszt arca fölragyogott, mellét kidüllesztette a megtiszteltetés öröme, úgy felelt: "Igenis, tábornok úr!" Bem apó elégedetten bólintott a válaszra, és a tiszt fülébe súgta: "Én is..."

Nincs olyan rejtett titok, amely napvilágra ne kerülne.

Hogyan tudná egy férfi egész életén keresztül úgy hordozni a titkát, hogy az őt szerető nő ne gyanítson semmit?

Eltitkolunk ezt-azt a szerelmünk elől, mert a legjobb énünket akarjuk megmutatni neki, de azért is, mert ha igaz szerelemről van szó, azt szeretnénk, ha a másik kérdések nélkül is megértene mindent. Egy igazi kapcsolatban, abban a fajtában, amelyik kitart korokon át, szavak nélkül is értik egymást.