A DNS olyan, mint egy komputerprogram. Ebből azonban még nem lehet számítógépet csinálni.

Az evolúció csak egyetlen valutát fogad el: több lesz-e az adott megváltozott jelleget hordozó személy utódja.

Az embernek, a többi állathoz hasonlóan, ki kell elégítenie alapvető ösztöneit.

Az evolúció konzervatív folyamat, amely általában igyekszik megtartani mindent, ami megtartható, és inkább módosítja, semhogy lemondjon róla.

Az agy a központi vezérlőterem, ahonnan távoli szerkezeteket lehet finoman szabályozni a lengő mutatók, villogó lámpák megfigyelése és a megfelelő kapcsolók zárása útján.

Mi, emberek, csak egy másik állatfajta vagyunk, és csupán bizonyos mértékig különbözünk a többi állattól. Egy ilyen jellegű szemléletváltás nem máról holnapra történik, és nem is egyszerű. A kaméleonok önátalakító képességére lesz szükség hozzá, az ökrök makacsságára, a vándorló bálnák kitartására és emberi észre meg együttérzésre. De mindez nem lesz hiábavaló.

Az emberiség a biológia lábjegyzete.

Az élőlények egy része azért tűnik el, mert valami jobb lép a helyükre. Ez a világszerte tapasztalható folyamat önmagában is bizonyítja a természetes kiválasztást.

Az evolúció vizsgája két részből áll. Csak az nem bukik meg, aki mindkettőt sikeresen teljesíti. Az első követelmény szerint elég sokáig kell életben maradni ahhoz, hogy utódokat lehessen nemzeni, a második szerint pedig az elért jegy az utódok számától függ.

A körülöttünk kavargó GM-viták közepette nem árt belegondolnunk abba, hogy valójában már évezredek óta eszünk genetikailag módosított élelmiszereket. Mind háziasított állataink, amelyek a húst szolgáltatják számunkra, mind termesztett növényeink, amelyekből gabona-, gyümölcs- és zöldségszükségletünket fedezzük, már rég eltávolodtak vadon élő őseiktől.

Az ember olyan okok terméke, melyek nem látták előre a végeredményt; eredete, fejlődése, reményei és félelmei, szerelmei és hitei csupán atomok véletlen kapcsolatának eredője.

Az evolúció változás a tudom-hogyan megismerhetetlen mindegyformaságból a valamilyes s általában megemlíthető nem-egyformaságba, folytonos összekapcsolódások s valamivé egyesülések révén.

Az emberi agy csodálatos. És az a legcsodálatosabb benne, hogy az alkalmazkodóképessége határtalan.

Van valami alapvetően különleges az emberi lényekben. Mi voltunk az első faj a Földön, amelyben egyszerre jelent meg a kognitív funkció és a hatékony, a többivel szembefordítható végtagnyúlvány (a hüvelykujj), és ezért képesek voltunk létrehozni egy olyan technológiát, amely egyszer majd a saját horizontunkat is kitágítja. A Földön rajtunk kívül egyetlen faj sem volt képes erre.

A fehérjefeltekeredés és a sejtosztódás a természet figyelemre méltó, kifinomult tánca az élet teremtésében és újrateremtésében.