Életem során gyakran kellett visszanyelnem a szavaimat, és be kell valljam, hogy mindig egészséges étrendnek találtam.

Meggyőződésem, hogy nem a szavak voltak elsőként, hanem a gesztusok. A gesztusokat mindenki megérti... nincs is szükség másra, nincs szükség szavakra.

A test elmondja, amit a szavak képtelenek.

A férfiak ha összejönnek, férfinyelven beszélnek egymással, azaz többnyire dicsekszenek.

A kifejezés nehéz, lassú, kacskaringós művelet - és a tévedés éppen abban áll, hogy azt hisszük, amit nem lehet szavakkal kimondani, az nincs is.

A hallgatás és a nem szólás két különböző dolog.

A példázat akkor jó, hogyha a hallgatóság tüstént megérti, miről is szól. Ha meg nem, persze úgy is jó, csak elég bor legyen a kupákban.

Ha jobban belegondolunk, minden női mondatnak van értelme, maximum a férfiak nem fogják fel a lényeget. De hogy fontos, az biztos.

Ha ennyire kihúzzuk a fogalmaink lába alól a talajt, akkor hamar ott van az ember, hogy semmit sem tud mondani, legfeljebb egymás után hányni a szavakat, és aztán hányni, hányni, hányni, márpedig ezt kisebb erőfeszítéssel is elérhetnénk, például úgy, hogy bele sem kezdünk a gondolkozásba a gondolkozás fölött, hanem sodortatjuk magunkat a létben, hagyjuk, hogy pont úgy töltsük el a kimért időt, mint egy darab lecsupaszodott kő egy patak partján.

Nem mindennek van értelme, gyökere a valóságban, amit ki tudunk mondani. Beszélhetnék egyszarvúakról is, pedig nem is léteznek.

Ha beszélek hozzád, számolok azzal, hogy lefordítod magadnak a mondanivalómat! Ezzel számolj te is! Hogy a másik ember: egy másik világ! Minden egészen más benne! A képzelete, a gondolatai, az érzései, a vágyai és a reményei.

Ha egy férfinek pompás agya van, nem olyan nővel akar beszélgetni, akinek ugyanolyan pompás agya van. Fárasztó volna. Szívesebben választ egy kedves csacskaságot, aki meg tudja nevettetni.

Egy társaságban gyakran a legtöbbet beszélő egyúttal a legkevesebbet érő.

A gyerekek soha nem kicsik ahhoz, amit mondani akarunk nekik. Amikor azt állítja egy felnőtt, hogy most még korai egy gyerekkel valamiről beszélni, akkor többnyire csak ürügyet akar találni arra, hogy ne beszéljen az adott dologról.

Szépen artikuláló magyar ember sok van, de azt csak kevesen tudják, hogy kell üzenetet közvetíteni tekintettel, mozdulattal. Sok-sok munka kell ahhoz, amitől ez működhet.