Bütykös karmok tépik le húrjaink,
hegedűink némán zokognak a falon,
és mi sírunk és félünk a sötétben,
mert nincs barátunk.

Célt kutatok a céltalanságban,
hogy a reménytelenség útvesztőjében
reményeket keressek.

Jó a jó és jó a szép,
jó a csend, az álmodás,
de veled lenni alva vagy ébren
többet ér, mint bármi más.

Aki áll, vár, nem cselekszik, az kevesebbszer is hibázik, de ki tudja, mikor kell megállni, és mikor kell menni? Az emberi bölcsesség soha nem fog odáig érni, hogy kiszámíthassa a sors útjait.

Nagy úr a félelem, nincs olyan kőkemény szándék, amit meg ne puhítson.

Ne veszítse el tiszta lelkiismeretét, egész életen keresztül szüksége lesz rá. Ezen kívül minden más átmeneti dolog az életben, mint a fény, elhalványodik, hol vakít, hol meg teljesen megszűnik.

A koldust nem az alamizsna tartja, hanem a mankója, és ha azt elveszik tőle, elpusztul.

A tények nem tudtak titkos vágyaimról lemondatni, de egyre inkább tudomásul kellett vennem, hogy az ábrándokat csak önmagam csalására dédelgetem.

Aki félt már valaha az életben, az tudja, hogy a félelem, ha kívül nem mutatkozik is, belülről rágja az embert. A mosolygás, a gőgös vagy bátor arcjáték csak a kívülállónak szól, önmagát senki sem tudja becsapni.

Az érzelmeket soha nem a véletlenek váltják ki, hanem mélyen a tudatban gyökereznek, és ezt a tudatot gyakorlati tényezők formálják.

Ki tudná megmondani, melyik a bűn, és melyik a jótett. Végeredményben élni muszáj, azért teszünk mindent, hogy megmaradjunk. Majd lesz idő számot adni cselekedeteinkről, amikor bezárul a nagykapu, addig hiába fogadkozunk, amit ma megbántam, holnap úgyis újrakezdem.

A megszokás egyenlő a régi ábrándokkal, pedig ha őszinte lennék saját magamhoz, tudnom kellene, hogy az elmúlt. Más vágyak, más gondolatok tolakodnak az életembe, már csak ragaszkodom a régihez, de nem kívánom.

A beképzeltség általában elhomályosítja a tisztánlátást.

Soha nem éreztem ilyen vágyat az otthon után. Amíg messze voltam, valahogy kibírtam nélküle, de ahogy bekerültem vonzási körébe, már nem tudtam szabadulni a gondolatától.

Ha valakinek kötekedhetnékje van, a hallgatás ugyanolyan bosszantó a számára, mint a visszabeszélés.