Az idő el tudja végezni azt, amit a dinamit sem tud megcsinálni.

Az ábrándozás - megfelelően alkalmazva - minden reklám lényege.

Az ember az egyetlen bűntudatos állat.

A legnagyobb rémület, amely egy gyermek szívét marcangolhatja: az, hogy nem szeretik! A pokoltól sem fél úgy, mint attól, hogy visszalökik, elutasítják. Azt hiszem, nincs ember a világon, aki kisebb-nagyobb mértékben ne érezte volna a visszautasítás gyötrelmeit. A mellőzés haragot szül, és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár.

Az igazi, tartós hatású történet mindenkiről szól, mert különben nem maradandó. A furcsa és idegenszerű nem érdekes, csak az, ami ismerős és mélységesen személyes jellegű.

Az embert nem érdekli semmi más, csak önmaga. Ha a történet nem arról az emberről szól, akinek meséljük, nem fog odafigyelni.

Semmiféle történetnek nincs ereje, sem tartós hatása, ha nem érezzük, hogy igaz és ránk is találó.

Az emberek szeretik, ha valahova tartozunk, lehetőleg oda, ahova ők.

Sok ember azt hiszi, ha kilábol a bajból, megsérti vele betegsége glóriáját. De az idő, minden baj borogatása, nem tiszteli az ilyen glóriát. Mindenki meggyógyul, ha ki tudja várni.

A nagyság végső soron nem más, mint a felelősségtudat, és az embernek magának kell eldöntenie, mit választ. Az egyik oldalon kaphat kellemes melegséget, megértő barátokat, a másik oldalon meg a hideg, magányos nagyság vár rá.

Kellemes vigasz a közepes ember számára az a tudat, hogy a nagyság alighanem a legmagányosabb állapot a világon.

A ravaszság korlátot szab az elmének. A ravaszság folytonosan arra figyelmeztet, mit ne tégy, mert nem lenne okos.

Ha valakinek csúfneve van, ez mindig annak a bizonyítéka, hogy az igazi neve nem megfelelő.

Ha valaki jót vagy rosszat talál a gyermekeiben, úgy vélem, csak azt látja, amit maga ültetett el bennük, miután kiszakadtak az anyaméhből.

Ha valaki azt mondja, hogy nem akar valamiről beszélni, akkor ezt rendszerint úgy kell érteni, hogy nem is tud egyébre gondolni.