Törölni tárgyat
a por alól?

Attól még, hogy orvos vagy,
beteg is lehetsz.
Attól még, hogy bíró vagy,
bűnös is lehetsz.
Attól még, hogy ember vagy,
boldog is lehetsz.

Gyere
közel, közelebb,
még közelebb, kérlek, még, még,
egészen közel, tapadóan - egészen!
- Én akarlak eltaszítani.

Ne adj igazat.
Neked túl sokba kerül;
nekem meg épp van.

Levél vagyok. Zárt küldemény.
Dolgom: hogy kézbesítsem.
- Ha föltépném, sem érteném:
Istennek írta Isten.

Bármihez érek:
te zendülsz. Nyelved lettem,
harangom lettél.

Még az sem kizárt,
hogy a céltábla nyilad
útjába kerül.

Van, mikor tisztább
eltörni egy tányért, mint
elmosogatni.

Sohasem fogod
megbocsátani nekem,
hogy nem szerettél.

Siettem ugyan,
míg melléd kerülhettem
- de, hogy te: célom?

Kértél. Megkaptál.
Megnézted: mi van bennem.
- Mi már nem játszunk?

- Vallj színt! rivallják.
- Szivárvány... suttogom.

Mire megtanulsz
énekelni, dalod már
rég nem arról szól.

Az Álmok Tengere sem parttalan...
(igaz, hogy csupán álom-partja van);
az Álmok Tengere félelmesebb,
mint a szokott veszélyű tengerek;
siklik a roncs? süllyed a jó hajó?
- az Álom-Tenger épp erre való!
Mit tesz veled és mit kezdesz vele?
sorsod rád bízza Álmod Tengere.
Mikor épp nem mély: magas, mint az ég!
Csodáld - s úszd meg az Álmok Tengerét!

A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt valaki, akit szeretsz.
Talán nincs is egyéb, csak ez.
Nem folytatás, nem vég se kezdet
csak ez a puha sötétség, ez a kemény
ütés. A szeretet.