Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
Vannak, akiknek abban a pokolban van a helyük, amit maguknak teremtettek.
A romlás olyan, mint a futóhomok; egy lépés, és már le is rántotta az embert.
Bizonyos emberekben benne van a gonosz; olyan aljasság lakozik bennük, amit nem törölhetnek el a körülmények, a szerelem nem alakíthat át valami teljesen mássá.
Nem vagyok angyal. Néha abban is kételkedem, hogy ember vagyok-e egyáltalán.
A szélhámost, ha férfi, becsukják, ha nő, ünneplik.
Ha az állam túl sok esetben marad tétlen a látható jogsértéssel szemben, akkor elveszti hitelességét. Ennek messzemenő következményei vannak a bűnözésre. A jogsértésre készülő személy ilyenkor túlságosan alábecsüli a büntetés valószínűségét. Senkit se akarnak elkapni! gondolja, s ezt a feltevést csak erősítik a környezetében uralkodó elképzelések. Mivel a bűn várható költsége csökken, nő a szabályszegés, a bűnözés.
A bűnöző viselkedés ésszerűségére vonatkozó felfogás a közgazdaságtanból szivárgott át a viselkedés- és jogtudományba. De elfogadható-e ez az ésszerűségfeltevés? Hol az ésszerű számítás a szenvedély diktálta cselekvésben, a féltékenységből elkövetett gyilkosság esetén? A büntetőjog alapvetően az ésszerű embereket akarja visszatartani, ideszámítva azokat is, akik amúgy elvetemült, égetnivaló rossz emberek lennének. Amellett az értelem fortélyos: ha a viselkedés költségének növelésével nem is lehet befolyásolni azt, aki szenvedélyből cselekszik, a jog még mindig elérheti, hogy az előtt befolyásoljon, hogy a jövendő bűnelkövető elvesztené az uralmat önmaga fölött.
Ma olyan világot élünk, amiben ha nyakkendővel rabolsz, az üzlet. Ha fegyverrel, az bűncselekmény.
Örüljünk, hogy élünk, és van elfoglaltságunk. A dologtalan kezeknek az ördög talál elfoglaltságot.
A régi bűnök hajlamosak arra, hogy elfekélyesedjenek.
A bűnöket, melyeket az új keletű szabadság fakaszt, egyetlen szer tüntetheti el csupán - s e varázsszer a szabadság.
A legtöbb embert megbénítja a bűntett tudata, a felismerés, hogy rajtakapták.
Ha minden ember úgy viselkedne, ahogy mások bánnak vele, akkor senkit sem lehetne felelősségre vonni semmiért. Ha a bűnöd nem is a tiéd, hogy nyerhetsz bocsánatot?
Sátán mindig úgy kedvelteti meg magát, hogy látszólag jó cselekedeteket hajt végre.