Ami a börtöneinkben folyik, az a köz ügye. A közösség olyan büntetéseket vár, amelyek vezeklést, de rehabilitációt is ígérnek. Az elvárás és a valóság azonban ebben az esetben nem esnek egybe. A börtönben azt tanítják, hogyan élje túl az ember a börtönt, és nem azt, hogyan viselkedjen az ember a polgári életben. Ez a tudás nem annyira épületes, sem számunkra, sem azon közösség számára, ahová visszatérünk.

Figyelnie kell az embernek, nehogy elhiggye, hogy ő azonos azzal, akivel a büntetés-végrehajtás rendszere - a személyzet, a szabályzat, sőt, a többi rab - azonosítja őt. Mert ez csak a róla készült legrosszabb portré!

Az embernek tényleg meg kell találnia saját magában a Gonoszt ahhoz, hogy utána könnyedén felismerhesse maga körül.

A legtöbb jó ötlet azért született, hogy könnyebben eshessünk bűnbe.

A Sátán közülünk való; sokkal inkább, mint Ádám vagy Éva.

Azt már tudom, hogy a gyilkosságok napozva
száradnak a lelkeden,
és az egyik még véres, azt a lelked falán
egész észrevétlenül elkenem.
Érezd, hogy hatalmad van, mint annak,
aki a saját angyalát ölheti,
és tudd, akárhogy döntesz is, mindenképpen
magad ellen fogsz dönteni.

Vannak emberek, akiken nem lehet segíteni. Akik tudják, hogy gyalázatos dolgokat tesznek, és mégis megteszik. Vannak emberek, akik hazudnak és becsapnak és átvernek másokat azért, ami az övék, és ezt előre tudják és megtervezik, és nem törődnek a gonoszsággal, amit elkövettek.

A bűn nem ragad rajta egy gyerek bőrén úgy, ahogy egy férfién megtapad.

A bűn olyan, mint a kagylóba került homokszem: gyöngy lehet belőle, de verejtékes munka árán.

Minden tolvajra, akit megbüntetünk, száz gyerek jut, akiket viszont a Nyugat büntet a közönyösségével.

Akit minden emberi jogától megfosztanak, az állati szintre süllyed. Az éhező lop az éhezőtől. A túlélés lesz az egyetlen szempont, ami az embereket mozgatja.

A bűn mindig nyíltan közelít, az érzékek révén mindjárt megfogható. Az érzékek gyökeréig hatol, ki se tudjuk tépni.

Tényleg minden emberben van igazságérzet? Mi a helyzet akkor a bűnözőkkel? Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy bennük is megvan, de ezeknél az embereknél a vágyak szép lassan legyőzik a jogérzéket, így a szenvedély erősebb bennük, mint az igazság iránti érzék.

A kiűzetés után Ádám első háziállata a kígyó lett.

Abban a társadalomban, amely leveti magáról a civilizáció ruháját, vagy a rosszakarat és romboló ösztönök letépik róla, bármi megeshet.