Ebben a valóságban semmi sem igaz.
Semmi sem igaz, ezért mindent szabad.

Minden öntudatlanul történik. A kígyó levelek közé rakja zöld fiait, és még csak vissza se néz. A fák arany leveleket hullatnak a földre, de ha sárba esnek, nem hajolnak le értük. Isten, anélkül, hogy észrevenné, szerelem nélkül, fájdalom nélkül angyalokat teremt, mint könnyeket a szem.

Teremtve van-e a világ,
Vagy örök idők óta áll?
S fog-e örökké állani,
Vagy egykor semmiségbe száll?

Nem reménykedhetünk abban, hogy megértjük a világot - mi csak csodálhatjuk döbbenten azt, amit Isten teremtett. Az igaz tudás csak a kinyilatkoztatással szerezhető meg.

Egyes végtelenek nagyobbak más végteleneknél.

A világnak van baja. Nem arra való, hogy emberek éljenek benne.

A világegyetem nyersanyag. Az istenalkotta világ üres vászon az ember számára.

A születéssel egy egész világot kap ajándékba az ember, a Napot, amely bearanyozza a nappalait, a Holdat, amely éjszaka világít, a csillagokat és a kék égboltot. Ajándékba kapja a tengerpart fövényét, a partot mosó hullámokat, az erdőket, amelyek olyan mélyek, hogy még maguk sem ismerik titkaikat, és melynek fái között állatok játszadoznak. A világ soha nem unalmas. Amíg gyermekek születnek a világra, a világ mindig új, csillogó formájában mutatkozik meg.

Nincs bizonyos igazság, minthogy az egész világ az alany számára tárgy.

Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogyan reagálsz rá.

Ha az ember elért a világ végére, aligha számít, milyen úton jutott oda.

A világban a gonosz és a káosz uralkodik, mert az emberek elfelejtették, hogy minden dolog ugyanabból a forrásból fakad. Térjetek vissza ehhez a forráshoz és felejtsétek el az én-központú gondolatokat, kisszerű vágyakat és negatív indulatokat!

Isten szemében semmi sem haszontalan ezen a világon. Még a fáról lehulló falevél sem, vagy az elhullajtott hajszál, vagy az eltaposott rovar, ami útban volt. Minden létnek van értelme.

Ha megvan képességed, hogy bizonyos dolgokra rátalálj, az egész világ a tiéd.

Aki nem tudja, mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja, mire született, az nem tudja azt sem, kicsoda ő tulajdonképpen, és azt sem, mi a világ. Aki ezek közül egyet is elhanyagol, az a maga rendeltetését sem tudja megmondani. S most milyen színben tűnik fel előtted az az ember, aki olyanok tapsai elől menekül, vagy töri magát utánuk, akik azt sem tudják, hol vannak és kicsodák?