Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég.

Az Eiffel-torony tövéből, az Ezer Torony városából, a tornyosodó csodák magasából is visszafutnál. Hanyatt-homlok! Rozoga rokonaidhoz. Rozoga anyádhoz. Az évszázadok tornyosodó viharfellegei alatt közöttük tornyosodott fel az életed. Eleven, villámló tűztoronnyá!

Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.

Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
Hulló lomb vagyok én is, ne kímélj!
Ha vad zenéd felzúdul szabadon,

Olyan észbontóan néz ki, hogy minimum egy tömegkarambolra kell gondolnom. Két frontálisan ütköző rohammentőre. Elég egy pillantást vetni rá, és máris egy élveboncolás részletes elképzelése szükséges ahhoz, hogy legalább fél percig nyeregben maradjak.

Azt akarom, add meg magad

Kegyelemre vagy pusztulásra, -

Azt akarom: engem szeress,

Azt akarom, ne gondolj másra.

Reménytelen ábránd volt csak,
Áprilisi múló nap.
Az álmaim mégis felkavartak,
S a szívemet elloptad.

Száz évig, míg a testem megtörik,
szeretnék élni, élni örökig.

A csók a buja szerelem csábító ördöge, vad táncot jár vörös talárjában, amivel ingerli a szemet, furulyahangjával csiklandozza a fület, illatával bódítja az orrlyukakat, redőivel simogatja a remegő bőrt.

Van-e egyáltalán határa az ember vágyának, ha olyan gyorsan kielégítve, mint az enyém, ismét egekbe sóvárog?

Egy szép test, sajnos, mindig diadalmaskodni fog a legmarconább elhatározáson is!

Ha nem lehetsz az enyém, akkor én leszek a tiéd. Vedd el az egész lényemet, vagy egy részét, vagy csak egy darabot, ahogy akarod! Csak akarj engem!

Ez a nő össze tudná törni a szívem. Ezért a nőért szívesen elégnék. Ezt a nőt el tudnám veszteni, utána keményen inni, mély értelmű verseket írni, és a csatornában halni meg tüdőgyulladásban. Ezért a nőért.

Szédítő szemei voltak, akár a tenger hullámai, az ember minden vágya, hogy belevesse magát, aztán vagy a habok hátára kél, és elúszik a végtelenbe, vagy a mélybe ragadja az örvény, és vége!

Úgy szeress, hogy hulljunk a semmibe,
Úgy szeress, haljunk kicsit bele.