Az ember szerelmi bánatában mindenre képes.

Valamit most el kell mondanom.
Félek, hogy nem lesz rá jobb alkalom.
Elmondanám, ha volnának szavak,
amik mindent jól elmondanak.
Elmondanám, hogy bárcsak hallanád,
de elválaszt már minket egy fél világ.
Elmondanám, most végre megteszem,
A szélbe súgom én:
Te vagy csendben a szó, te vagy bennem a jó.
Jöjj, mindig várok rád.
Te vagy égben a kék, olyan angyali szép.
Még mindig várok rád.

Ha álom volt, mit tőled kaptam,
ébrednem kell, azt hiszem.

Nincs szebb ajándék,
nekem nem kell már semmi,
csak veled szeretnék önmagam lenni.

Te vagy a legszebb ajándék,
amit valaha kaptam,
tán jobbat érdemelsz,
de neked én maradtam.
Csak nézem az arcod,
ahogy melletted fekszem,
talán nem vagyok jó,
de hidd el, nagyon igyekszem.

Úgy szeress, hogy hulljunk a semmibe,
Úgy szeress, haljunk kicsit bele.