Eddigi életemben bárhányszor paranoiásnak hittem magam, mindig kiderült, hogy istenigazából üldöz valaki. Aminél a képzelt üldözés csakis pihentetőbb lehet - ráadásul mennyivel biztonságosabb!?

A pszichoanalitikus az a szakember, aki képes a tudattalant kigombolni. Annak pedig belső gombolása van. De mit kezd a cipzárral?

A kegyetlenség végső soron megérthető, de a tébollyal nem lehet vitatkozni.

Az elvont gondolatok az embernek abból a képességéből származnak, hogy az öntudat, a lelkiállapot bizonyos pillanataiban átviszi őket az emlékezetbe.

Ha valakiből bizonyos tulajdonságot akarsz kihozni, tégy úgy, mintha az a bizonyos elérendő tulajdonság máris jelleme egyik alapvető vonása volna.

Védje becsületed akármilyen sugallat,
Amiről beszéltünk, félig már bizony az vagy,
Mihelyt esküdözöl, hogy sohasem leszel.

Az, akit önkívület és víziók kísértenek, aki az álmokat valóságnak érzi, az rajongó. Az, aki az őrületét gyilkolással táplálja, az fanatikus.

Mindent, amit nem értünk, ami nem illik bele a gondolatrendszerünkbe, egyszerűen berakjuk a T betűs dossziéba, "tudatalatti" gyanánt, ugye? A huszadik századi isten.

A mi érzelmeink tényleg kevésbé látványosak, mint a riválisának saját fejével nekirontó orrszarvúé vagy a másik hím utódait elpusztító oroszláné, de nemcsak, hogy megvannak, hanem alapvetően megszabják viselkedésünk irányát is.

Az észlelés világa teljesen áthatolható. Minden magasabb tudás, minden elvárás, minden vágy állandóan befolyásolja.

A téridő feldarabolása tárgyakra és cselekvésekre, adott világunkon belül, különlegesen értelmes módja annak, hogy előrejelzéseket hozzunk a világról és a benne lévő dolgokról. Ha egy kiterjedéssel rendelkező szilárd anyagot tárgynak fogunk fel, azaz az összes részének együtt adunk mentális nevet, akkor kézenfekvő az az előrejelzés, hogy a dolog részei a tér ugyanazon területét foglalják el, és együtt, egységben mozognak. És a világ legtöbb részében a jóslat helyesnek bizonyul. Fordítsuk el tekintetünket, és a nyúl még mindig létezik; emeljük fel a nyulat a tarkójánál, és láthatjuk, hogy lábai és fülei együtt jönnek vele.

Egy emberből kettő skizofrén.

Az ember személyisége a pillanatnyi körülményektől függően változhat, hiszen a legtöbben vágyunk arra, hogy embertársaink csodáljanak, tiszteljenek minket, de mindenekfelett arra, hogy elfogadjanak bennünket.

Az agresszió arra irányul, ahonnan nem várható ellencsapás.

Becsüld meg magad! Milyen ritkán látjuk hasznát ennek a prédikációnak. Azt, amink van és amit megtehetünk, általában kiszorítja a tudatunkból az, amink nincs és amit nem tehetünk meg. Ha az egyén számol halála lehetőségével, eljut arra a szintre, hogy értékelje és hálás legyen a lét számtalan csodálatos adományáért.