A legkifinomultabb nyelvet többnyire egyszerű, jelentéktelen szavak alkotják.

A bizonyosság keresésénél is fontosabb az érthetőség elérése.

A szónak birkóznia kell a gondolattal, de nem szabad elgáncsolnia.

Amikor semmit sem lehet nyíltan kifejezni, akkor az ember megtanulja, miként értelmezze a hallgatást.

De mi a szó? Néha tovább él az időben, mint a kő.

Nem szeretek érzésekről beszélni. Úgy tapasztaltam, amit kimond az ember, rögtön meg is változik kissé.

Ha faggatsz valakit, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy kapsz is információt. Nagyon gyakran éppen ellenkezőleg: te adsz.

Áll egy férfi és egy nő egymással szemben, mint tánc előtt, vagy mint a nagy pillanatokban, amikor szinte biztos az igen, mégis kérdezni kell. És kérdezni, vágyni, szeretni kegyetlenül nehéz, mert a kérdés maga a döntés, akarás, elhatározás, a kérdés maga felér egy vallomással.

A gyerekek akkor is szeretik a szavak dallamát, ha nem értik őket.

Valóban erőfeszítéseket kell tennem, hogy leszokjak a fecsegésről, de attól tartok, nincs mit tenni, mert ez a nyavalya örökletes. A mamám is nagyon szívesen pletykálkodik, nyilván én is tőle vettem át. Még eddig ő sem szokott le róla.

Miért bíznak meg oly kevéssé egymásban az emberek, miért takarékoskodnak annyira az "igazi" szavakkal? Néhány mondattal néha hatalmas nehézségeket és félreértéseket lehet megoldani!

Csak addig rémületes valami,
míg ki nem mondjuk.
Mihelyt kimondtuk, már az igazság
természetes
arcát ölti magára.

A csodákat általában nem a szemtanúk elbeszéléséből ismerjük, hanem olyan valakitől hallunk róluk, aki valaki mástól hallotta, az megint valaki mástól, aki megint valaki más felesége barátnője unokatestvérétől... ha elegendő ember adja tovább, minden történet átalakul. Az eredeti sztori gyakran nem több kósza híresztelésnél, amely valamikor régen kapott szárnyra, és azóta annyira eltorzult az állandó újramesélések során, hogy szinte lehetetlen azonosítani azt az eseményt - ha egyáltalán volt ilyen -, ami elindította.

Egyszer elmondtad, másodszor már a kutya se kíváncsi rá. Az ostor csak addig ér valamit, amíg ritkán veszik elő.

Csak mondj valami érthetetlent, és gyakorlatilag bárkivel bármit megcsináltathatsz.