Az ember általában önmagába zárkózik, és mert ráadásul siker-orientált világban élünk, jégcsákánnyal a nyúltagyunkban is vigyorognunk kell, nehogy gyengének higgyenek, mert akkor irány a Tajgetosz. A fejlődés okán a jövendő generációk már négy-öt könyékkel jönnek a világra, és wattal fogják mértékezni a mosolyukat, miként a művi fényt. Elkeserítő korban élünk, erénynek számít, ha valaki oly hazug, akár egy rossz reklámfilm.

Mit kellene röstellened azon, hogy negyven év után változatlanul bakfisos szenvedéllyel szereted szíved választottját? Hogy piti dolgokon begurulsz, hogy egy pici figyelmetlenség, hangyányi udvariatlanság úgy ki tud borítani, hogy a végletekig felhecceled magad? Hogy szereted az én tompa, süketecske, szórakozott, megvénült apámat? Légy büszke arra, hogy boldog vagy!

- Mellőzzük a nagy szavakat.
- Mellőzük. Meddig maradhatok?
- Míg az élet el nem választ.

Ha egy pasast fel tudtak küldeni a Holdra, miért nem küldték fel valamennyit?

- Tudod egyáltalán, mi az a biolepedő?
- Biolepedő: alattam a pasasom.

Azt mondják, az őszinteség a szadizmus egyik formája.

A civilizált világban divatba jött a tévéhipnózis. Egyetlen gombnyomásra az otthonodban terem a hipnotizőr, és kigyógyít az ágybavizelésedből, az asztmádból, a kövérségedből, a dadogásodból, vagy amidből csak akarod.

A házasságban az egyik fél mindig a tigris akar lenni, a másik pedig a húscafat. Ha ebben megegyeznek, akár holtomiglan-holtodiglan is együtt maradhatnak. Ha azonban mindkét fél tigris, élethosszat szikráznak a karmok, csattognak a fogak. Ha pedig a felek mindegyike úgy dönt, hogy ő a húscafat, nos, az sem kéjgáz.

Piros tollal jegyeztem fel a dátumot, amely naptól dermesztően hidegen hagy, ki mit gondol, terjeszt rólam, mert végeztem a kivagyisággal! Amely naptól nem érdekel, fel sem izgat, mi a menő, márkás, nagyágyús, decens és a legfrissebb trend szerinti.

Légy ember! Ember egy humánus lény valamennyi lélekvonásával, végtelen sok színárnyalatával, érzelmi, érzéki, szellemi gazdagságával áldott! Ne csupán jókra és rosszakra kettészakított világot láss, fekete-fehérben!

Némelykor milyen agyafúrtan megbonyolítjuk az életünket, amikor az gubancmentesen is elég érdekfeszítő lehetne.

Mivel nem egyenrangúak, tehát nem azonos téttel szeretnek, szüntelenül azon kéne fáradozniuk, hogy életben tartsák a frigyet. Na és? Nem alapvető ez a lobogó szerelmesek esetében is? Ha nem tesznek a tűzre, a láng kialszik. Ez evidencia.

A közhittel ellentétben sok szerelmi kapcsolatot nem fojt meg a házasság, inkább átformálja, megérleli, megnemesíti azokat. Az égig lobogó lángok parázslássá finomodnak, élethossziglan melengetik a feleket.

Az egyéni DNS-láncon se fitnesz, se welnesz, se baronesz nem változtathat. Ha csontfogas géneket kaptál őseidtől, kőműveskanállal lapátolhatod befelé a nyalánkságokat, avagy jégkrémbe ölheted magad, akkor is vékony maradsz. Ha viszont teltséget eredményező örökítőanyaggal leptek meg, fél- avagy teljes őrültre éheztetheted magad, e sanyargatás árán is csak röpke időszakokra fogyhatsz ki a bőrödből. Az persze pompás, hogy a hízási/fogyási törekvés miatt mozgásra, mértékletességre, testi tudatosságra adod a fejed, de ha életed értelme áll vagy bukik azon, hogy még külsőre se önmagad légy, hanem teljesen másvalaki, hát az halálbiztos kudarc. Bálnából nem lesz balerina. Viszont a leglégiesebb táncosnő sem fog soha úgy úszni, mint a cet.

Minden kamasz és ifjú felnőtt bizonyosra veszi, hogy teljesen eltér a többiektől, ugyanis megakaliberekkel kiválóbb és magasabb rendű társainál. Ám a zöm idővel mégis a homogén masszába olvad, ráadásul önként és trillázva.