Semmi sajnálat, semmi szomorúság: nem változott semmi. Rájöttem, hogy ahányszor úgy éreztem, bámulnak az emberek, az arcuk csak absztrakt kép volt. Egyik sem volt tükör, hogy visszaadja a kifejezést, amiről azt gondoltam, csak én viselek, az érzéseket, melyeket csak én éreztem.