A hazugság úgy könnyíti meg az életed, hogy közben kiszorítja belőled a boldogságot.

Abban a közegben, ahol én élek, nem a szavak, hanem a tettek számítanak.

Mennyire együgyű tud lenni az ember, ha reményt neszel. Képes akár hosszan szenvedni, tűrni vagy várni olyan önfeledt pillanatokért, melyekből összesen egy napnyi sem gyűlik össze az élete során.

Az emberek naphosszat kommunikálnak egymással, de csak ritkán élnek át olyan közös, bensőséges pillanatokat, amelyekben szavak nélkül is megértik egymást.

A bizalom nem kérésre vagy ígéretre fogan. Ahhoz tettekkel kell bizonyítani.

Ha csupán egy mindent elsöprő szerelem létezik, a többi tovapergő káprázat volna? Vagy maga a szerelemérzet is elillanó illúzió?

Szerinted rájöhetsz valaha, hogy ki vagy valójában? Legfeljebb a halálos ágyadon lehet majd valamicske benyomásod, miután lepergett előtted az életed filmje.

Az elveink jelentőségüket vesztik, ha a boldogságunkról van szó, nem igaz? A boldogság mindenek felett áll. Ez a legfőbb elv.

A férfiak szeretik a legapróbb érdemüket is világmegváltó erénnyé nagyítani.

Egy párkapcsolat esetén az időt nem a hónapokban, hanem érzelmekben, illetve jellemváltozásban kellene mérni.

A félelem a boldogság egyik gátja.

Biztosan nevetségesen romantikusan hangzik, de úgy terveztem, hogy együtt éljük le az életünket. Hogy ő lesz az, aki majd a halál torkában is megnyugtat azzal, hogy minden rendben lesz.

Attól egy nő sem válik mocskossá, hogy piszkos a fantáziája.

A boldogság az élet apróságaiból nyerhető. Nyüzsög körülöttünk. Annyit kapunk belőle, hogy minden egyes pillanatban akár duplán, akár többszörösen kiélvezhetnénk, de pechünkre valamilyen buta gondolat folyton eltereli a figyelmünket erről. Az ember hajlamos a problémáit előrébb valóként kezelni a boldogságánál.

A férfiak gyakran csak hazudják a bókjaikat.